1. Az Etikai Kódex (a továbbiakban: Kódex) az IPA Magyar Szekció (a továbbiakban: Magyar Szekció), a Magyar Szekció tagszervezetei és a tagszervezetek tagjai számára határozza meg azokat a jogi normákban rögzített, vagy azokon túlmutató magatartási normákat, amelyeket az IPA nemzetközi eszméjének megvalósulása, a „Barátsággal szolgálni!” jelszó megtartása feltételez.
2. A Kódex célja, hogy meghatározza a betartandó etikai normákat, az etikai normák megszegése esetén követendő eljárást, az etikai vétségek elkövetőivel szemben alkalmazható
felelősségre vonás egységes rendjét. Ennek keretében a Kódex
• segítséget nyújt a helyes döntések, állásfoglalások kialakításához, az IPA és ezen belül a Magyar Szekció eredményes működésének biztosításához, ezen keresztül tekintélye megőrzéséhez, illetve folyamatos emeléséhez;
• megfelelő támpontokat, útmutatásokat ad a tagszervezetek és azok tagjai számára az etikailag kifogásolható magatartások, az erősítendő, illetőleg a szankcionálandó cselekedetek felismeréséhez, azok pártatlan megítéléséhez és minősítéséhez;
• morális alapot kínál a - fokozott igénybevétellel járó és etikai problémákkal is nehezített - közszolgálat ellátásához, a hivatástudat, a bajtársiasság, a segítőkészség, az egyesületi kötődés kialakulásához, illetve elmélyítéséhez;
• tartalmazza mindazon előírásokat, követelményeket, amelyek mértékül szolgálnak az érintettek számára az IPA, a Magyar Szekció és a tagszervezetek, továbbá egyéb kapcsolatrendszerek működtetéséhez, az IPA szervezeti életében és a magánéletben elvárható életvitel kialakításához, problémáik megoldásához illetve konfliktusaik kezeléséhez;
• védelmet biztosítanak minden normakövető érintett számára, illetve hozzájárulnak az emberi méltóság megőrzéséhez és kifejtéséhez.
3. A Kódex személyi hatálya kiterjed
• a Magyar Szekció választott tisztségviselőire,
• a Magyar Szekció valamennyi tagszervezetére,
• a tagszervezetek rendes tagjaira és Baráti Kör tagjaira (továbbiakban együtt: tag)
4. A Kódex időbeli hatálya a tagszervezetek illetve a tagok tagsági viszonya fennállásának időtartamára terjed ki.
II. Az Etikai Kódex tartalmát meghatározó alapértékek, elvárások
1. Lojalitás, motiváltság
Minden tagszervezet és a tagszervezetek tagjai, - különösen a Magyar Szekció választott tisztségviselői - felelnek az IPA, a Magyar Szekció és minden egyes tagszervezet jó hírnevéért és a nyilvános¬ság előtt is megvédik azt. Cselekedeteikkel erősítik a belső egységet. Elfogadják és betartják a Magyar Szekció Alapszabályában megfogalmazottakat.
2. Törvényesség
A tagszervezetek és azok tagjai az alapszabályban foglaltakat, semmilyen szándékkal, semmiféle jogtalan előny elérése érdekében nem lépik át.
3. Tisztesség, tisztelet
A tagok tanúsítsanak olyan feddhetetlen magatartást, mely az IPA tekintélyét nem csorbítja. Viselkedésükben tartózkodjanak a szélsőségektől. Mások iránt tanúsítsanak kellő figyelmet, udvariasságot, tiszteletet, kerüljék a személyeskedést, az intrikus magatartást, mások becsmérlését, lejáratását. Minden esetben törekedjenek az együttműködésre, a problémák közös megoldására, egymás érdekeinek figyelembe vételére, a konfliktusok elkerülésére.
4. Átláthatóság
Minden felmerülő kérdést, - legyen az tagfelvétel, az egyesület gazdálkodásához kapcsolódó dolog, stb.- a Magyar Szekció Alapszabályának, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a valóságnak megfelelően, naprakészen kell rögzíteni, dokumentálni.
5. Társadalmi elfogadottság erősítése
A rendes tagok – a rendőrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: bázis szervek) Alapszabályban rögzített állománya – különleges közszolgálatot látnak el, ezért magatartásukra az állampolgárok megkülönböztetett figyelmet fordítanak. A Magyar Szekció, és a tagszervezetek, mint a bázis szervek dolgozóit tömörítő társadalmi szervezet különösen fontos szerepet tölt be a tagságot adó bázis szervek, valamint az állampolgárok, a civil szféra közötti közvetítésben. A Magyar Szekció csak úgy érheti el a célját, ha tagjaival kapcsolatban magas szintű morális elvárásokat támaszt.
6. Együttműködés, emberség, segítségnyújtás
A tag, akár a Magyar Szekció, akár tagszervezete képviseletében, akár egyénként építhet, ápolhat baráti, szakmai kapcsolatokat magyar és külföldi IPA szervezetek tagjaival, képviselheti itthon vagy külföldön tagszervezetét vagy a Magyar Szekciót. A személyes találkozások vagy látogatások során kerülje azokat a megnyilatkozásokat, amelyek tagszervezete vagy a Magyar Szekció érdekeit sértik, annak tekintélyére, megítélésére negatívak lehetnek. A tag együttműködik a többi IPA taggal, velük kulturáltan, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés szellemében érintkezik, feléjük empátiával fordul.
7. Diszkriminációmentesség
A tag elismeri és védi az emberi méltóságot, tiszteletben tartja az emberi és személyiségi jogokat. Az IPA világszervezetén belül ellenez mindenféle megkülönböztetést, legyen az nem, faj, nemzetiség, felekezet, rendfokozat.
8. Politikamentesség
Az IPA egyik alapelve a politikamentesség. A tag kötelessége tartózkodni az IPA nemzetközi, a Magyar Szekció, illetve a tagszervezetek rendezvényein a politikai jellegű megnyilatkozásoktól, pártpolitikai gyűléseken, rendezvényeken a párt nevében vagy érdekében az IPA nemzetközi szervezetét, a Magyar Szekciót illetve tagszervezeteit, mint szervezetet nem használhatja fel.
9. A Kódex taxatíve nem sorolja fel az összes lehetséges etikai vétséget. Ezért ha felmerül az etikai vétség alapos gyanúja, és a Kódex nem tartalmaz olyan alapértéket, elvárást, amely egyértelműen illik a kifogásolt magatartásra, akkor a Magyar Szekciónak az adott ügy kivizsgálása miatt felállított Eseti Bizottságának kell a kérdésben állást foglalnia, hogy közvetlenül vagy áttételesen sérti-e az adott magatartás az alapértékek, elvárások valamelyikét.
III. Az etikai eljárás szabályai
1. Ezen Kódex alapján etikai eljárás akkor indítható, ha a Kódex hatálya alá tartozó tagszervezet, vagy tagszervezeti vezető vagy tag
• az alapértékek vagy elvárások valamelyikét megszegte,
• az IPA nemzetközi szabályai, a Magyar Szekció Alapszabálya vagy Gazdálkodási Szabályzata ellen vétett,
• Magyarország hatályos büntető jogszabályait szándékosan megszegte, és ezt a bíróság jogerős ítéletében kimondta
és
• az etikai vétséget a Magyar Szekció Elnökségénél (továbbiakban: Elnökség) jelezték,
• különböző tagszervezetek tagjai közötti etikai vétség merült fel,
• az etikai vétség kivizsgálását a tag kapcsán illetékes tagszervezet etikai bizottsága/elnöksége valamely okból nem vállalta,
• amennyiben az etikai eljárást az Elnökség kezdeményezte,
• amennyiben az etikai vétséget a Magyar Szekció választott tisztségviselője e minőségében követte el,
• amennyiben az etikai vétség a Magyar Szekció tevékenységét érinti.
2. Az etikai eljárás írásbeli bejelentés alapján, az elnökség ezzel egyetértő döntését követően indítható. Amennyiben az etikai vétséget a Magyar Szekció valamelyik választott szerve észleli, haladéktalanul javaslatot tesz az Elnökség felé az eljárás megindítására.
3. Az etikai vétség kivizsgálására, a III. fejezet 1. pontjában meghatározott esetekben az Eseti Bizottság jogosult.
4. Amennyiben az Elnökség az addig rendelkezésre álló tények alapján az etikai vétség elkövetését megalapozottnak véli, úgy az elnökségi döntést követő 5 munkanapon belül Eseti Bizottságot állít fel és az etikai eljárás megindítását rendeli el, a kijelölt bizottsági tagokat haladéktalanul értesíti.
5.Az etikai eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt/személyeket, tagszervezet/tagszervezetek képviselőjét 5 napon belül, a kirendelő határozat igazolt megküldésével értesíti.
6. Az etikai eljárás lefolytatásának határideje 30 naptári nap, amelyet az Eseti Bizottság
elnöke azt egy alkalommal, további 30 naptári nappal meghosszabbíthat.
7. Az Eseti Bizottságnak az eljárás megindításakor vizsgálni kell, hogy tagjaival szemben nem áll-e fenn összeférhetetlenség. Amennyiben az Eseti Bizottság valamely tagja összeférhetetlenség miatt nem vehet részt az etikai eljárás során, úgy helyettesítéséről - a Magyar Szekció valamely elnökségi tagja delegálásával - a Magyar Szekció elnöke dönt.
8. Nem vehet részt az etikai eljárásban az Eseti Bizottság tagjaként
• az eljárás kezdeményezője,
• az eljárásban meghallgatott személy,
• az eljárás alá vont,
• az eljárás alá vonttal azonos tagszervezet tagja,
• akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
9. Az Eseti Bizottság a bejelentőt szóban vagy írásban meghallgatja és felkéri a bizonyítékok csatolására.
10. Az Eseti Bizottság az etikai vétség kivizsgálása során önállóan is bizonyítékokat gyűjthet más személyek meghallgatásával, tőlük bizonyítékok bekérésével. Az Eseti Bizottság a Magyar Szekciótól, tagszervezeteitől, és az IPA tagoktól iratok, bizonyítékok átadását kérheti a vizsgálat lefolytatásához.
11. Az etikai eljárásról, az annak során történt meghallgatásról, az egyes eljárási cselekményekről az Eseti Bizottság jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet az Eseti Bizottság valamennyi tagja, valamint az adott eljárás cselekménynél jelenlevők mindegyike, minden oldalán aláírja. Az eljárás alá vont jogosult a jegyzőkönyvre megjegyzéseit, indítványait rávezetni.
12. Az Eseti Bizottság az eljárás során köteles megfontolni az eljárás alá vont indítványainak végrehajtását. Amennyiben annak elutasítása mellett dönt, azt írásban megindokolva, az eljárás alá vonttal közölni kell.
13. Az Eseti Bizottság a vizsgálat végeztével megállapíthatja
• etikai vétség elkövetését,
• etikai vétség elkövetésének hiányát,
• azt, hogy a beszerzett adatok alapján a vétség nem bizonyítható,
• bűncselekmény elkövetésének gyanúját.
14. Az eljárás alá vont, illetve az egyéb személyek meghallgatáskor legalább az Eseti Bizottság két tagjának kell jelen lennie.
15. Az Eseti Bizottság a III. fejezet 13. pontjában meghatározott döntését mindhárom tag jelenlétében hozza meg. A döntést a bizottság indokolni köteles. A döntés meghozatalakor a szavazati arányt rögzíteni kell.
16. Bármelyik tag jogosult különvéleményét a döntést tartalmazó iraton, írásban, álláspontjával megindokolva rögzíteni. A döntést az Eseti Bizottság az Elnökségnek küldi meg. A döntésről szóló iratban az Eseti Bizottság javaslatot tesz az elkövetett etikai vétség miatti szankcióra a taggal szemben.
17. Az Elnökség az Eseti Bizottság döntését és javaslatát megvizsgálja, és határozatot hoz, melynek során nincs kötve az Eseti Bizottság etikai vétséget megállapító és szankciót indítványozó javaslatának tartalmához. A határozatot – az Eseti Bizottság egyidejű értesítése mellett – az eljárás alá vontnak meg kell küldeni.
18. Az etikai eljárás iratait az eljárás befejezését követően az Eseti Bizottság irattárban történő elhelyezés céljából megküldi a Magyar Szekció Nemzeti Irodájának.
19. Az Eseti Bizottság előtti megjelenés nem kötelező. A bejelentő, a meghallgatni kívánt személy, illetve az eljárás alá vont távolmaradása nem akadálya az eljárás lefolytatásának.
IV. Szankciók
1. Az Eseti Bizottság javaslata alapján az Elnökség
• szóbeli figyelmezetést alkalmazhat,
• írásbeli figyelmeztetést alkalmazhat,
• a Magyar Szekció tisztségviselője megbízásának visszavonását kezdeményezheti a Küldöttgyűlésnél,
• az érintett tagszervezet tagsági jogainak ideiglenes felfüggesztését kezdeményezheti a Küldöttgyűlésnél,
• az érintett tagszervezet kizárását kezdeményezheti a Küldöttgyűlésnél,
• az érintett tagszervezet vezetőjének kizárását kezdeményezheti a Küldöttgyűlésnél,
• az érintett tag (kivétel elnök) kizárását kezdeményezheti az illetékes tagszervezetnél.
2. A Szankció meghozatala során az Elnökségnek mérlegelni kell
• a cselekmény súlyosságát,
• az elkövető javára írható enyhítő körülményeket, ill. a terhére róható súlyosító körülményeket,
• az IPA, a Magyar Szekció illetve az érintett tagszervezet életére és hírnevére vonatkozó érdekeket.
3. Amennyiben az Elnökség az Eseti Bizottság megállapításai alapján bűncselekmény gyanúját állapítja meg, feljelentést tesz az illetékes szervnél.
4. A tagszervezet kizárására irányuló Elnökségi javaslat esetén az Alapszabályban meghatározottak szerinti módon a kérdésben a rendes Küldöttgyűlés dönt. Amennyiben a tagsági viszony fenntartása súlyosan veszélyezteti az IPA vagy a Magyar Szekció érdekeit, úgy az Alapszabályban meghatározottak szerint rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni. Ez utóbbi esetben az Elnökség jogosult, egyhangú határozatával a tagszervezet tagsági jogait felfüggeszteni.
5. A tag kizárására vonatkozó döntés meghozataláig az Elnökség a tagszervezetnél kezdeményezheti a tag tagsági viszonyának felfüggesztését.
V. Jogorvoslati lehetőség
1. Az etikai eljárásban megszületett javaslat alapján hozott elnökségi döntéssel szemben az érintett a Küldöttgyűléshez fordulhat.
2. Amennyiben a Küldöttgyűlés a jogorvoslati kérelmet elutasítja, illetve amennyiben az Elnökség javaslata alapján a tagszervezet kizárása mellett dönt, és e döntéssel a tagszervezet nem ért egyet, úgy a hatályos magyar jogszabályokban meghatározott jogorvoslati utat veheti igénybe.
3. Amennyiben a tagszervezet, illetve a tag bejelenti, hogy jogorvoslati lehetőséggel kíván élni, úgy tag esetében a IV. fejezet 5. pontja szerint kezdeményezni kell tagsági viszonyának felfüggesztését, tagszervezet esetében pedig az Elnökségnek kell döntést hozni a kérdésben a IV. fejezet 4. pontja alapján.
VI. Záró rendelkezések
1. Az Etikai Kódex II. fejezetében foglalt Alapértékeket és Elvárásokat, minden újonnan belépő taggal meg kell ismertetni.
2. Az Etikai Kódexet a Magyar Szekció Elnöksége a 2024.04.05-én megtartott elnökségi ülésén a 4/2024.(04.05) számú elnökségi határozatával elfogadta, ezzel egyidejűleg a 2013.évi