(1) Az IPA MAGYAR SZEKCIÓ TAGSZERVEZTEINEK SZÖVETSÉGE (a továbbiakban: Magyar Szekció) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ctv.) alapján, a szövetséget alkotó tagszervezetek tagjainak közös, tartós, jelen alapszabályban is meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, ügyvezető és képviseleti szervvel rendelkező jogi személy.
(2) A Magyar Szekció az International Police Assosiation (továbbiakban: IPA) XIII. Világkongresszusának 1991. december 03-i határozata alapján, az IPA 52. teljes jogú nemzeti szekciójaként működik.
(3) A Magyar Szekció alapszabálya nem lehet ellentétes az IPA Nemzetközi Alapszabályával és az IPA egyéb nemzetközi szabályzataival.
(4) Az IPA emblémája törvényesen védett. Használata a Magyar Szekció és tagszervezetei számára, valamint a tagok számára az egyéb vonatkozó jogszabályok betartása mellett megengedett.
(5) A Magyar Szekció jelen alapszabályában rögzítetten hozzájárul, hogy tagszervezetei, elnevezésükben az „IPA Magyar Szekció” szóösszetételt vagy az „IPA” mozaikszót használják. A hozzájárulás visszavonása az Elnökség javaslata alapján a Magyar Szekció küldöttgyűlésének hatásköre.
2. §
A Magyar Szekció sem közvetlen, sem közvetett politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól, politikai szervezetektől független, azoknak sem anyagi, sem más természetű támogatást nem nyújt és nem fogad el.
3. §
A Magyar Szekció
a) teljes neve IPA MAGYAR SZEKCIÓ TAGSZERVEZTEINEK SZÖVETSÉGE
b) rövidített neve: IPA MAGYAR SZEKCIÓ
c) angol nyelvű elnevezése: INTERNATIONAL POLICE ASSOCIATION HUNGARIAN SECTION
d) székhelye: 1139 Budapest XIII. Teve u. 4-6.
e) levelezési címe: Postacím: 1557 Budapest, Pf. 12.
f) alapítási éve: 1991.
g) címere: az IPA Magyar Szekció önálló címerrel nem rendelkezik. Címerként az IPA 1955. évi első Kongresszusán elfogadott és 1974. évben Nagy-Britanniában szerzői jogvédelem alá helyezett nemzetközi címert használja, melynek használatát a címer szerzői jogtulajdonosa, egyben az IPA alapítója – Arthur Troop – 1996. évben, okiratban engedélyezte minden nemzeti szekció számára. A címer szabályos aranysárga, nyolcágú csillag sziluett, közepében kék-piros alapszínű földgömb, kék körszegéllyel, melyben az „INTERNATIONAL POLICE ASSOCIATION” felirat látható. A címer alsó részén sötétkék színű stilizált szalagon az IPA jelmondata: „SERVO PER AMIKECO” látható. (1. melléklet)
h) bélyegző lenyomata: a 3. § g) pontban meghatározott címer, körülötte kettős körben „INTERNATIONAL POLICE ASSOCIATION MAGYAR SZEKCIÓ”, illetve „INTERNATIONAL POLICE ASSOCIATION MAGYAR SZEKCIÓ ELNÖKE” felirat.
i) a bankszámlával kapcsolatos iratokon nem alkalmaz bélyegzőt.
4. §
A Magyar Szekció
a) tagjai az egyesületi formában működő tagszervezetek (továbbiakban: tagszervezetek), melyek nyilvántartott tagsággal (továbbiakban: tag/ok) rendelkeznek,
b) működése rendszeres, ügyvezető, ügyintéző és képviseleti szervvel rendelkezik,
c) tevékenységének gyakorlása során nem sérti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósít meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem sérti mások jogait és szabadságát,
d) tevékenysége összhangban áll az Alaptörvénnyel, és tevékenységét törvény sem tiltja,
e) saját maga rendelkezik nevével, címerével, jelképével és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési és reklámjogokra és a Magyar Szekcióhoz kapcsolódó bármely tevékenység televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra,
f) vállalkozási tevékenységet, csak az 5. § (3) bekezdésében meghatározott célok érdekében folytathat, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.
II. fejezet
A Magyar Szekció célja, feladatai
5. §
(1) A Magyar Szekció a „Servo per Amikeco” (Barátsággal szolgálni) nemzetközi jelmondat jegyében támogatja, és tevékenyen segíti az időszerű biztonságpolitikai célkitűzésekkel, a közrenddel és a közbiztonsággal, a közlekedés biztonságával továbbá a bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását. Tevékenysége során hozzájárul a világbéke fenntartásához és a népek közötti megértés elősegítéséhez, támogatja a tagok gyermekeinek csereprogramjait, és a fiatalok nemzetközi találkozóit, elősegíti a toleranciát az emberek között és a rendőri rendvédelmi munka jobb megértését, törekszik a lakosság és a rendvédelmi szervezetek, valamint a rendőrség és a civil szervezetek közötti együttműködés javítására.
(2) A tagok elkötelezettek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában elfogadott alapelvek iránt abban a formában, ahogy azt az Egyesült Nemzetek 1948-ban elfogadták, és elismerik, hogy a kínzás bármely formája teljes mértékben összeegyeztethetetlen ezekkel az alapelvekkel.
(3) A Magyar Szekció alapvető célja
a) a barátság elősegítése, a hazai és külföldi rendvédelmi szervek dolgozói közötti együttműködés erősítése,
b) a lakosság és a rendvédelmi szervek közötti kapcsolat erősítése,
c) közreműködés a rendőrség gyermek- és ifjúságvédelemi programjaiban, a közrend- és közbiztonság védelmével, illetve a bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok támogatása,
d) az emberi és állampolgári jogok védelme érvényesülésének elősegítése az IPA eszközeivel,
e) sport- és kulturális, valamint tudományos rendezvények szervezésével, illetve az azokon való részvétellel az IPA nemzetközi szervezete céljainak segítése,
f) az IPA tagok, valamint a rendészeti dolgozók rekreációjának, pihenésének elősegítése,
g) a tagok tudásának bővítése, és tanulmányi utakon keresztül a tolerancia elmélyítése.
(4) A Magyar Szekció céljai elérésnek alapvető eszközei, feladatai
a) Nem anyagi jellegű eszközök körében:
- hazai és nemzetközi tapasztalatcserék szervezése, és azokon történő részvétel elősegítése,
- szakmai, baráti találkozók és szemináriumok lebonyolítása és azokon történő részvétel elősegítése,
- tanulmányutak szervezése,
- személyi kapcsolatokat ápoló kulturális és sport rendezvények megvalósítása és azokon történő részvétel elősegítése,
- gyermektáborok szervezése,
- IPA újságok és kiadványok megjelentetése,
- IPA házak fenntartása, működtetése,
b) Anyagi eszközök körében elsősorban:
- a tagsági díjak
- adományok,
- hozzájárulások,
- különböző juttatások,
- segélyekből származó összegek,
- pályázat útján elnyerhető pénzösszegek célszerű felhasználása.
(5) Mindezek érdekében a Magyar Szekció az IPA Nemzetközi Alapszabályán és a magyar jogszabályokon alapulóan, a legszélesebb önkormányzati formában országos szervezeti keretet biztosít tagszervezeteinek és azok tagjainak.
III. fejezet
A Magyar Szekció szervezete
6. §
(1) A Magyar Szekció önálló jogi személyiséggel rendelkező tagszervezetek szövetségéből áll. A tagszervezetek a Magyar Szekció Alapszabályának elfogadásával és a Küldöttgyűlés, felvételüket kimondó határozatát követően lehetnek a Magyar Szekció tagszervezetei.
(2) A tagszervezetek azonos jogkörrel rendelkeznek, működésük során nem sérthetik a Magyar Szekció alapszabályát és egyéb jogi szabályozóit.
(3) A Magyar Szekció szervei
a) Küldöttgyűlés;
b) Elnökség;
c) Felügyelő Bizottság;
d) Eseti Bizottság(ok).
(4) A Magyar Szekció Elnöksége (továbbiakban: Elnökség) a Magyar Szekció működésének biztosítása érdekében, a feladatok elvégzésére, a Küldöttgyűlés utólagos tájékoztatása mellett a tagokból ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok az Elnökség felé tartoznak felelősséggel.
IV. fejezet
A Küldöttgyűlés
7. §
(1) A Küldöttgyűlés a Magyar Szekció legfőbb döntéshozó szerve, amely az Elnökségből, a tagszervezeteket és azok tagságát képviselő küldöttekből (a továbbiakban: küldött) áll.
(2) Minden tagszervezet 1 fő, szavazati joggal bíró, a következő évi küldöttgyűlésig szóló mandátummal rendelkező küldöttel képviselteti magát, valamint további 2 fő, szavazásra nem jogosult, megfigyelőt delegálhat.
(3) A Küldöttgyűlés döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza.
(4) A Küldöttgyűlést, amennyiben a Küldöttgyűlés megtartására megfelelő méretű helyiség a Magyar Szekció székhelyén nem áll rendelkezésre, a székhelyhez legközelebb található, alkalmas helyen kell megtartani.
(5) Az Elnök, illetve ideiglenes akadályoztatása esetén az Alelnök, az Elnökség erre irányuló döntése alapján a Küldöttgyűlést évente legalább egy alkalommal a tárgyév május 31-ig hívja össze. Az összehívott Küldöttgyűlés a megválasztott tisztségviselők mandátumához igazodóan négyévente, egyben tisztújító Küldöttgyűlés is.
(6) A Küldöttgyűlést az (5) bekezdésben meghatározottakon kívül kötelezően össze kell hívni, ha
a) az Elnökség tagjainak legalább kétharmada, illetve a tagszervezetek kétharmada az ok és a cél megjelölésével, írásban megindokolt indítványában, együttesen kéri;
b) a Felügyelő Bizottság indítványára;
c) a bíróság elrendeli;
d)
e) a Magyar Szekció vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
f) a Magyar Szekció előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor
teljesíteni;
g) a Magyar Szekció céljainak elérése veszélybe került;
h) a vezető tisztségviselő megbízatása idő előtt megszűnik;
i) tagszervezet kizárásával kapcsolatos döntéshozatal szükséges.
(7) Az Elnökség tagjai kötelesek a küldöttgyűlésen részt venni, a Magyar Szekcióval kapcsolatos kérdésekre válaszolni.
(8) A Küldöttgyűlés összehívása (6) bekezdésben meghatározott esetekben nem tagadható meg.
(9) Amennyiben a Küldöttgyűlés (6) bekezdésben meghatározott összehívását akadályoztatása miatt sem az Elnök, sem az Általános Alelnök nem tudja megtenni, vagy azt a kezdeményezést követő 15 munkanapon belül elmulasztják, illetve megtagadják, úgy a Küldöttgyűlés összehívására a 15. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott Főtitkár jogosult.
(10) Az Elnök, illetve ideiglenes akadályoztatása esetén az Általános Alelnök, a rendkívüli Küldöttgyűlést szükség szerint az Elnökséggel történt előzetes egyeztetetést követően bármikor összehívhatja.
8. §
(1) A Küldöttgyűlésen az Elnök beszámol a Magyar Szekció tevékenységéről; az Alelnökök és a Felügyelő Bizottság elnöke számot ad saját tevékenységéről; a Kincstárnok pedig tájékoztatást ad a Magyar Szekció gazdálkodásáról. A Küldöttgyűlés ekkor megvitatja és nyílt szavazással dönt a tárgyévre érvényes Munkaterv és Költségvetési Terv elfogadásáról.
(2) A Küldöttgyűlés nem nyilvános; azon küldötteken, megfigyelőkön és az Elnökség tagjain kívül a küldöttgyűlést összehívó által meghívottak és az alapszabály vagy a Küldöttgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
(3) A Küldöttgyűlés összehívása az Elnökség erre irányuló döntése után az Elnök, ideiglenes akadályoztatása esetén az Általános Alelnök feladata.
(4) A Küldöttgyűlés összehívása írásban történik, postai vagy elektronikus levelezés formájában úgy, hogy az igazolható módon megküldött meghívót a rendes Küldöttgyűlés időpontja előtt 30 nappal, a rendkívüli Küldöttgyűlés időpontja előtt 8 nappal a tagszervezetek kézhez kaphassák.
(5)A meghívón fel kell tüntetni
a) a Magyar Szekció nevét, székhelyét;
b) a Küldöttgyűlés napirendjét, helyét, idejét.
(6)A Küldöttgyűlés napirendjét olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
(6) A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagszervezetek és a Magyar Szekció szervei a Küldöttgyűlés összehívójától a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
(7) A napirend kiegészítésének tárgyában a Küldöttgyűlést összehívója jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Küldöttgyűlést összehívó nem dönt, vagy azt elutasítja, a Küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
(8) Ha a Küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen
a) valamennyi, részvételre jogosult jelen van;
b) és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához.
(9) A Küldöttgyűlésen a szabályszerűen közölt, napirendben szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha
a) valamennyi részvételre jogosult jelen van;
b) és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul.
9. §
(1) A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az Alapszabály elfogadása, módosítása,
b) az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak (továbbiakban együtt: tisztségviselők) megválasztása és visszahívása,
c) új tagszervezet csatlakozásának elfogadása,
d) tagszervezet kizárásáról szóló döntés meghozatala, az 1. § (5) bekezdésben meghatározott névhasználat engedélyének visszavonása,
e) a Magyar Szekció felé fizetendő tagdíj mértékének és fizetése rendjének megállapítása,
f) a tagdíj felhasználás alapelveinek megvitatása és elfogadása,
g) az Elnökség, a Küldöttgyűlés és a korábbi rendes Küldöttgyűlés közötti időszakra, (általában egy évre) vonatkozó éves beszámolójának, a Magyar Szekció a Küldöttgyűlés és a korábbi rendes Küldöttgyűlés közötti időszakra, (általában egy évre) vonatkozó, éves költségvetési beszámolójának, megvitatása és elfogadása,
h) a Felügyelő Bizottság beszámolójának meghallgatása;
i) az Elnökség által benyújtott, a Küldöttgyűlést követő évre vonatkozó, éves munkaterv és költségvetési terv megvitatása és elfogadása,
j) a Magyar Szekció más szervezettel történő jogszerű egyesülésének, szétválásának, megszűnésének kimondása,
k) a tagszervezetek tagsági viszonyával kapcsolatos döntések meghozatala,
l) bármely egyéb olyan kérdés, amelyben a döntést a Küldöttgyűlés jogszerű határozatával magához vonja.
(2) A Küldöttgyűlést az Elnök, akadályoztatás esetén pedig az Általános Alelnök vezeti és felel annak Alapszabályban meghatározott módon történő lebonyolításáért, kivéve a tisztújító közgyűlést (13. § (1) bekezdés). E feladatkörében eljárva az érintett
a) megnyitja a Küldöttgyűlést, szünetet rendel el, berekeszti azt,
b) megállapítja a határozatképességet,
c) ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit,
d) az előadók, előterjesztők, hozzászólók részére megadja a szót, szükség szerint megvonja,
e) összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat,
f) megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat,
g) megállapíthatja a hozzászólások sorrendjét,
h) a Küldöttgyűlés rendjét, illetőleg a Magyar Szekció tekintélyét, az IPA eszmeiségét sértő magatartást tanúsító személyt rendre utasíthatja,
i) ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti a Küldöttgyűlést,
j) aki a Küldöttgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, azt a személyt meghatározott időre vagy véglegesen kiutasíthatja a Küldöttgyűlés színhelyéről.
(3) A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv vezetőjét és két hitelesítőt, közvetlenül a határozatképesség megállapítását követően, a jelenlevő küldöttek és megfigyelők közül a Küldöttgyűlés egyidejű, nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg. A jegyzőkönyv vezetőjére és a két hitelesítő személyére a küldöttek és az Elnökség tehet javaslatot. A jegyzőkönyvhöz nevet, aláírást, lakcímet tartalmazó jelenléti ívet csatolni kell.
(4) A jegyzőkönyvet a Küldöttgyűlést vezető személy, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők írják alá.
(5) A jegyzőkönyvnek az általános adatok (hely, idő, jelenlevők, aláírások stb.) mellett tartalmaznia kell
a) a megjelent és külön-külön minden határozat meghozatalában szavazati joggal rendelkező tagszervezetek küldött képviselőinek számát,
b) a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását,
c) az elfogadott határozatok pontos szövegét,
d) a leadott szavazatok számát „igen”, „nem” és „tartózkodás” szerint,
e) a Küldöttgyűlésen elhangzottak lényegét, illetve szükség esetén annak szó szerinti rögzítését a hozzászólók nevének feltüntetésével,
f) a megtárgyalt dokumentumokat, amelyek a jegyzőkönyv mellékletét képezik.
10. §
(1) A Küldöttgyűlésen az Elnökség és valamennyi, szavazásra jogosult tagszervezet (elnök képviselője, mint küldöttje, annak akadályoztatása esetén meghatalmazással rendelkező küldöttje – a továbbiakban: küldötte útján) egy-egy, azonos értékű szavazattal rendelkezik. A szavazásra jogosult tagszervezet küldöttjének távollétében a szavazati jogát a tagszervezet által delegált egyik megfigyelő gyakorolhatja, amennyiben ezt a szavazás megkezdése előtt jelzi.
(2) A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagszervezetek küldötteinek több, mint kétharmada, és ezzel együtt a 7. § (1) bekezdésben meghatározottak több mint kétharmada jelen van, és ezt a jelenléti íven sajátkezű aláírásával igazolja. Ha a küldöttgyűlés határozatképtelen, a küldöttgyűlést meg kell ismételni. A megismételt küldöttgyűlés a megjelent küldöttek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendi pontokban, ha erre az eredeti küldöttgyűlés meghívójában a küldötteket figyelmeztették, és abban a megismételt küldöttgyűlés helyét és idejét is feltüntették.
(3) A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
(4) Ha egy tagszervezet küldötte valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a személy, vagy annak közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó)
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Magyar Szekció terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Magyar Szekciónak nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
(6) A Küldöttgyűlés a felmerült kérdésekről a jelen Alapszabályban meghatározott eseteket kivéve, egyszerű többséggel, azaz a jelenlevő szavazásra jogosultak több mint a felének egyhangú szavazatával, nyílt szavazással határoz. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
(7) Amennyiben a kérdés eldöntetlensége a Magyar Szekció napi működését súlyosan veszélyezteti, titkos szavazással kell megismételni az eljárást. Ha ez sem vezet eredményre, a Küldöttgyűlés, a nem kizárólagosan a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben, az Elnökséget hatalmazza fel a döntés meghozatalára. A kizárólagosan a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések esetében ebben az esetben a kérdést elvetettnek kell tekinteni. A súlyos veszély megállapítása az Elnökség egyhangú döntésével lehetséges.
(8) A Küldöttgyűlés, a jelenlevő, szavazásra jogosultak kétharmadának egyező szavazatával dönt
a) a tisztségviselők visszahívásáról
b) a tagdíj-fizetés - és felhasználás kérdéseiről.
(9) A Küldöttgyűlés a jelenlevő, szavazásra jogosultak kétharmadának és egyben a tagszervezetek több mint a felének egyhangú szavazatával dönt a tagszervezet kizárásról.
(10) A Küldöttgyűlésnek a tagszervezet kizárásról hozott határozatát indokolással is el kell látni. A határozatban fel kell hívni a tagszervezet figyelmét, hogy amennyiben a döntéssel a tagszervezet nem ért egyet, úgy a hatályos magyar jogszabályokban meghatározott jogorvoslati utat veheti igénybe, a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül az illetékes bírósághoz fordulhat.
(11) A Küldöttgyűlés a jelen lévő, szavazásra jogosult tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával dönt a Magyar Szekció Alapszabályának módosításáról.
(12) A Küldöttgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával dönt
a) a Magyar Szekció céljának módosításáról,
b) a Magyar Szekció megszűnéséről, más szervezettel történő egyesüléséről és szétválásáról.
(13) A (9) bekezdésben meghatározott szavazásban az Elnökség nem vesz részt.
(14) A Küldöttgyűlés titkos szavazással határoz, ha a jelenlevő, szavazásra jogosultak többsége ezt indítványozza.
(15) A (8) és (9) bekezdésben meghatározott kérdésekről a Küldöttgyűlés csak akkor dönthet, ha az a Küldöttgyűlés meghívójában feltüntetett napirendek között szerepelt.
(16) A határozatok meghozatalát követően az Elnök azokat azonnal, szóban kihirdeti a Küldöttgyűlés előtt. A meghozott határozatokról az érintetteket 15 napon belül írásban is értesíteni kell. A Magyar Szekció egészét érintő határozatokat a Magyar Szekció honlapján is közzé kell tenni. A meghozott határozatokat az Elnök és az Általános Alelnök írja alá Az Elnök távollétében a meghozott határozatokat a Küldöttgyűlést levezető személy és további két, jelenlevő elnökségi tag, ennek hiányában a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők írják alá.
11. §
(1) A Küldöttgyűlés ülés tartása nélkül is hozhat határozatot.
(2) A határozathozatalt az Elnökség a tervezetnek a tagszervezetek részére írásban, igazolható módon, postai, vagy elektronikus úton történő megküldésével kezdeményezheti.
(3) A tagszervezetek számára a tervezetet úgy kell megküldeni, hogy a kézhez vételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére.
(4) A tervezetet akkor kell megküldöttnek tekinteni, ha az elektronikus úton feladott tervezetet tartalmazó levelet a tagszervezet hivatalos elektronikus eszközén megnyitották és erről visszaigazolás érkezett.
(5) A megérkezett visszaigazolásokat ki kell nyomtatni és a tervezet eredeti példánya mellé kell csatolni.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott határozathozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi az adott kérdés eldöntése esetében a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
(7) Elektronikus úton történő szavazás csak akkor kezdeményezhető, ha minden tagszervezet rendelkezik elektronikus elérhetőséggel, és annak címe az összes tagszervezet számára elérhető.
(8) Ha bármely tagszervezet az ülés megtartását kívánja, a Küldöttgyűlést az Elnökségnek össze kell hívnia.
(9) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tagszervezet szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagszervezetekkel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
(10) Az ülés tartása nélkül meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a Küldöttgyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó törvényszékhez, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök és a Főtitkár aláírásával hitelesít.
V. fejezet
A tisztújító Küldöttgyűlés szabályai
12. §
(1) A tisztújító Küldöttgyűlést megelőző utolsó rendes Küldöttgyűlésen öttagú Jelölő Bizottságot kell választani. Rendkívüli esetben az Elnökség rövidebb határidővel is létrehozhatja a Jelölő Bizottságot. Ezt a döntését azonban utólag jóvá kell hagyatni a Küldöttgyűléssel.
(2) A Jelölő Bizottság elnökét a tagok maguk közül választják, amelyről kötelesek a tagszervezeteket írásban, elektronikus úton értesíteni a megválasztásukat követő 30 napon belül.
(3) A Jelölő Bizottság a tagszervezetektől írásban, elektronikus úton kér javaslatot a jelöltekre, melyek a jelölési javaslataikat, a választást megelőző legalább 40 nappal megküldik a Jelölő Bizottságnak. A jelölési javaslathoz mellékelni kell a javasolt személy részéről a jelölést elfogadó nyilatkozatot.
(4) Amennyiben a Jelölő Bizottság tagjára javaslat érkezik, és ő a jelölést elfogadja, a Jelölő Bizottsági tagsága automatikusan megszűnik.
(5) A tagszervezetek minden megválasztásra kerülő elnökségi és felügyelő bizottsági tisztségre egy jelöltet állíthatnak.
(6) Amennyiben az (5) bekezdésben írtak ellenére, több tisztségre érkezik jelölés, a Jelölő Bizottság nyilatkoztatja a jelöltet, hogy melyik – elnökségi vagy felügyelő bizottsági - tisztséggel kapcsolatos jelölést választja.
(7) A tagszervezetek nem kötelesek jelöltet állítani.
A Jelölő Bizottság a tagszervezetek által megküldött, a tagszervezetet képviselő természetes személyekről, küldöttekről egységes listát állít össze, amit külön megküld a Küldöttgyűlést megelőző 30 nappal a tagszervezetek részére. Ezt követően a tagszervezetek ebből az egységes listából jogosultak 15 napon belül történő jelöltek állítására, azzal, hogy azon személy, aki akár egy jelölést is kap, felkerül a jelöltlistára.
A Jelölő Bizottság vezetője ezt követően a tisztújító küldöttgyűlést megelőzően összeállítja a jelöltek egységes listáját, akik felkerülnek a szavazólapra. A jelöltlista a későbbiekben a tisztújító küldöttgyűlés időpontját, helyszínét és a küldöttválasztással kapcsolatos egyéb információkat tartalmazó meghívóval együtt kerül külön megküldésre.
(8) A Jelölő Bizottság a jelölési időszak végéig a tagszervezetek részére semmiféle tájékoztatást nem adhat a jelölés állásáról.
A Jelölő Bizottság által összeállított jelölőlistán kívül új jelöltet állítani a tisztújító Küldöttgyűlésen csak arra a tisztségre lehet, ahol nincs olyan jelölt, aki megkapta a tagszervezetek egyharmadának támogatását. Új jelölt állítására ebben az esetben csak a szavazásra jogosult tagszervezetek küldöttének, a tagszervezet nevében van lehetősége.
(9) A tisztújító Küldöttgyűlésen történő, a (9) bekezdésben meghatározott jelölés esetén, jelölt az lehet, akit a szavazásra jogosult tagszervezetek jelenlevő küldötteinek egyharmada támogat.
(10)A tisztújító Küldöttgyűlésre lehetőség szerint azon a héten kerül sor, melyen az Elnökség mandátuma lejár.
13. §
(1) A tisztségviselő választási eljárást a levezető elnök vezeti, akit a határozatképesség megállapítását követően, a jelenlevő küldöttek és megfigyelők közül a Küldöttgyűlés egyidejű, nyílt szavazással, egyszerű többséggel választ meg. A levezető elnök személyére a küldöttek és az Elnökség tehet javaslatot.
(2) A levezető elnök, illetve a jelenlevő küldöttek a küldöttgyűlésen jelenlevő köréből, javaslatot tesznek a 3 fős Szavazatszámláló Bizottság tagjaira; róluk a Küldöttgyűlés egyszerű többséget igénylő, nyílt szavazással dönt.
(3) A Jelölő Bizottság elnöke ismerteti a jelöltlistán szereplő neveket és szóban nyilatkoztatja a jelölteket. Amennyiben a jelölt nincs jelen a szavazáskor, a Jelölő Bizottságnak a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozatát kell a választást levezető elnökhöz benyújtania. A Jelölő Bizottság elnöke az írásbeli nyilatkozatot felolvassa.
(4) Ezt követően a Jelölő Bizottság elnöke ismerteti az egyes tisztségekre összeállított jelölt listát.
(5) A választásra egyenként kerül sor. Elsőként az Elnök, majd az Alelnökök, a Főtitkár és a Kincstárnok, személyéről dönt a Küldöttgyűlés; végül a Felügyelő Bizottság tagjainak a megválasztására kerül sor.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott tisztségviselőket a Küldöttgyűlés 4 évre, titkos szavazással, egyszerű többséggel, egyenként választja. Ha a szavazás nem eredményezi valamelyik jelölt számára a szavazatok több mint 50%-át, akkor a második fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt, akik közül a több szavazatot kapott jelölt nyer.
(7) Az időközbeni – két tisztújító Küldöttgyűlés közötti – tisztségbetöltés esetén a vezető tisztségviselő elnökségi tag mandátuma a következő tisztújító Küldöttgyűlésig tart.
(8) Amennyiben a tisztségre nincs egynél több jelölt, a választás nyílt szavazással is történhet.
(9) A tisztségviselők újra választhatók.
VI. fejezet
A visszahívás szabályai
14. §
(1) A tisztségviselők visszahívhatók.
(2) A visszahívást a szavazásra jogosult tagszervezetek háromnegyede együttesen, az okok megjelölésével, az Elnökséghez benyújtott írásos kérelemben kezdeményezheti.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tisztségviselők visszahívását az Elnökség saját döntése alapján is kezdeményezheti.
(4) A Küldöttgyűlés a tisztségviselőt a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerinti kezdeményezés és a lefolytatott küldöttgyűlési vitát követően, bármikor, indokolás nélkül, a szavazásra jogosult tagok négyötödének egyhangú határozatával visszahívhatja.
(5) Tisztségviselő visszahívására abban az esetben kerülhet sor, ha
a) magatartása a Magyar Szekció alapszabályát, az IPA Nemzetközi Alapszabályát sérti, vagy súlyosan ellentétes az IPA szellemiségével,
b) magatartása a Magyar Szekció működését vagy annak céljait veszélyezteti,
c) tisztségéből adódó feladatait nem, vagy nem kellő gondossággal látja el,
d) ha szándékosan vétett Magyarország büntető törvényei ellen, és emiatt a bíróság jogerősen elítélte, vagy más eljárásra jogosult hatóság jogerősen felelősségre vonta.
(6) Az Elnökséghez benyújtott, a 15. § (2) bekezdésében meghatározott vezető tisztségviselő visszahívására irányuló javaslat esetén, az Elnökség 60 napon belül rendkívüli Küldöttgyűlést hív össze, az annak összehívására vonatkozó szabályok betartásával. A rendkívüli Küldöttgyűlésen ebben az esetben csak a visszahívási kezdeményezés kerülhet napirendre. Nem vezető tisztségviselő visszahívásáról a soron következő rendes Küldöttgyűlés dönt.
(7) Az érintettet tevékenységének végzése alól az Elnökség a Küldöttgyűlés idejéig felmenti. Amennyiben a visszahívási kezdeményezés az Elnökkel szemben valósul meg, a rendkívüli Küldöttgyűlés időpontjáig a Magyar Szekciót az Elnökség által megbízott Alelnök irányítja. A Főtitkár és a Kincstárnok tevékenységének végzése alóli felmentése esetén feladatának ellátásával az Elnökség más elnökségi tagot bíz meg.
(8) A visszahívásra irányuló javaslat megalapozottságának kivizsgálására az Elnökség köteles 5 főből álló Bizottságot létrehozni, melyben négy fő a tagszervezetek elnökei közül kerül kijelölésre, oly módon, hogy kettő fő a visszahívási javaslatot kezdeményezők, kettő fő pedig ezen kívüli körből kerüljön ki. A Bizottság ötödik tagja az Elnökség azon tagjai közül kerül kiválasztásra, akik a visszahívás kezdeményezésével nem érintettek.
(9) A Bizottság 30 napon belül köteles megvizsgálni a javaslat tartalmát és arról készített írásos megállapításait a döntésre irányuló javaslatával együtt a Bizottság elnöke a döntés meghozatalára jogosult rendkívüli Küldöttgyűlés elé terjeszti.
(10) A tisztségviselő visszahívását tárgyaló Küldöttgyűlésre a visszahívni kívánt tisztségviselőt, a napirend megküldésével külön meg kell hívni. A visszahívásról döntő határozat meghozatala előtt a jelenlévő tisztségviselőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy álláspontját a Küldöttgyűlés előtt ismertesse.
(11) A visszahívást kimondó Küldöttgyűlési határozatot az érintett személy részére 8 munkanapon belül, írásban meg kell küldeni. Ez ellen a visszahívott tisztségviselő a határozat tudomásra jutásától számított 30 napon belül jogorvoslati igénnyel a bírósághoz fordulhat.
VII. fejezet
Az Elnökség, a Tiszteletbeli Elnök
15. §
(1) A Magyar Szekció ügyvezető és képviseleti szerve az Elnökség.
(2) A vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. A jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. (Ptk. 3:22. § (2) bekezdés)
(3) Az Elnökség tagjai
a) az Elnök;
b) az Általános Alelnök;
c) a Nemzetközi Alelnök;
d) a Főtitkár;
e) a Kincstárnok.
(4) Az Elnökség tagjai újra választhatók. A megválasztottnak a megbízatás elfogadásáról és arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenség, illetve törvényben meghatározott kizáró ok, írásban nyilatkoznia kell. Az Elnökség tagjának megbízása a tisztségnek, a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre.
(5) Az Elnökség tagja az a jelen Alapszabály 28.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott, rendes tagi jogviszonnyal rendelkező tag lehet,
a) aki
1. magyar állampolgár, vagy
2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
3. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
b) és akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
(6) Nem lehet az Elnökség tagja,
a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
b) akit vezető tisztségviselői tevékenység ellátásától jogerősen eltiltottak, az eltiltást kimondó határozatban megállapított időtartamig;
c) akit a közügyek gyakorlásától eltiltottak, az eltiltás időtartamának végéig;
d) aki olyan szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
(7) Az Elnökség tagjainak megbízatása megszűnik
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) az Elnökségi tag halálával;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
h) az IPA tagsági viszony megszűnésével.
(8) Az Elnökségi tagjainak feladatait az Elnökség Ügyrendje határozza meg.
(9) Az Elnökség tagja tevékenységét az Egyesület érdekének megfelelően, személyesen köteles ellátni.
(10) Az Elnököt akadályoztatása esetén az Általános Alelnök teljes jogkörében helyettesíti. Ezen idő alatt a megtett vagy elmulasztott intézkedésekért jogi és anyagi felelősséggel tartozik.
(11) Az Elnökségi tagok feladataik ellátásért a Küldöttgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Hatáskörük túllépésével vagy a feladatkörükben meghatározottak mulasztása esetén okozott kárért a Magyar Szekció felé erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak.
(12) Amennyiben a vezető tisztségviselő le kíván mondani megbízatásáról, azt az Elnökségen keresztül a Küldöttgyűlés felé írásban kell megtennie.
(13) A lemondás elfogadásáról a 14. § (6) bekezdése szerint összehívott Küldöttgyűlés határoz, amely a vezető tisztségviselő pótlása érdekében az V. fejezetben meghatározott szabályok szerint új vezető tisztségviselőt választ a megüresedett helyre.
16. §
(1) Az Elnökség ülésein a Felügyelő Bizottság elnöke tanácskozási joggal, állandó meghívottként vesz részt.
(2) A két Küldöttgyűlés közötti időszakban az Elnökség felelős a Magyar Szekció irányításáért és a Küldöttgyűlés döntéseinek végrehajtásáért. Az Elnökség a hatályos jogszabályok, az Alapszabály és a Küldöttgyűlés határozatai alapján jár el.
(3) A Küldöttgyűlések közötti időszakban az Elnökség a Magyar Szekció működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult, kivéve azon kérdéseket, amelyek az Alapszabály szerint a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
(4) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik.
(5) Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnöknek, vagy egy Alelnöknek mindig jelen kell lennie.
(6) Az Elnökség tagjai egy-egy, azonos értékű szavazati joggal rendelkeznek. Az Elnökség a döntéseit egyszerű többséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslatot a (8) bekezdésben foglalt kivétellel elvetettnek kell tekinteni.
(7) Amennyiben a kérdés eldöntetlensége a Magyar Szekció napi működését súlyosan veszélyezteti, meg kell ismételni az eljárást, melynek során egyetlen jelenlevő elnökségi tag sem tartózkodhat a szavazástól.
(8) Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt; nem minősül előnynek a Magyar Szekció cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Magyar Szekció valamely tagszervezete tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás,
c) személyét illetően egyéb formában, közvetlenül érintett.
(9) Az Elnökség határozatait azok meghozatalát követően 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel, valamint ugyanezen határidőn belül nyilvánosságra kell hozni a Magyar Szekció honlapján.
(10) Az Elnökség határozatainak tartalmaznia kell a döntés tartalmát, meghozatalának időpontját, módját és hatályát, valamint a szavazati arányokat.
(11) Az Elnökség a Küldöttgyűléssel szemben felelős.
(12) A Magyar Szekció hazai és nemzetközi képviseletét az Elnökség Ügyrendje és határozatai szabályozzák.
(13) Az Elnökség gondoskodik saját Ügyrendje, az Etikai Kódex és a Gazdálkodási Szabályzat elkészítéséről és szükség szerinti korszerűsítéséről.
(14) A Magyar Szekció elnökségi tagjai:
a./ A Magyar Szekció elnöke:
Név: International Police Association Magyar Szekció Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete
Székhely: H-9400 Sopron, Flandorffer Ignác utca 2. nevében eljáró természetes személy
Neve: Mészáros Mária
Lakóhelye: 9400 Sopron, Rákosi út 47.
b./ Az elnökség tagjai:
Általános alelnök:
Név: IPA Nemzetközi Rendőrszervezet Baranya Megyei Egyesülete
Székhely: H-7622 Pécs, Vargha Damján u.1.nevében eljáró természetes személy
Neve: Varga Zsófia Ilona
Lakóhelye: H-7626 Pécs, Felsőbalokány u. 49. II/3.
Nemzetközi alelnök:
Név: International Police Association Magyar Szekció Szombathelyi Szervezete
Székhely: H-9700 Szombathely, Petőfi S. u. 1./B: nevében eljáró természetes személy
Neve: Gábriel Péter Gábor
Lakóhelye: H-9700 Szombathely, Rohonci út 32.
Főtitkár:
Név: International Police Association Magyar Szekció Jászszentandrási Szervezete
Székhely: H-5136 Jászszentandrás, Rákóczi út 94. nevében eljáró természetes személy
Neve: dr. Lukács Gusztáv
Lakóhelye: H-5008 Szolnok, Kis János u. 9.
Kincstárnok:
Név: International Police Association Magyar Szekció Bács-Kiskun Megyei Egyesülete
Székhely: H-6000 Kecskemét, Batthyány u. 14. nevében eljáró természetes személy
Neve: Mihály Zoltán
Lakóhelye: H-6000 Kecskemét, Miklós Gyula u. 41/1.
17. §
(1) Az Elnökség hatáskörébe tartozik
a) a Magyar Szekció napi ügyeinek vitele;
b) az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
c) a Magyar Szekció vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
d) a Magyar Szekció jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválaszttatásának előkészítése;
e) a Magyar Szekció határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
f) a Magyar Szekció működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
g) a Küldöttgyűlés összehívása, az érintettek értesítése, a saját döntés alapján összehívott Küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a Küldöttgyűlésen és válaszadás a Magyar Szekcióval kapcsolatos kérdésekre;
i) a rendkívüli Küldöttgyűlés összehívása, ha az Alapszabályban meghatározott ok miatt az szükséges,
m) az elismerő oklevelek, jutalmak, díjak adományozása,
n) az éves beszámoló és a költségvetési beszámoló elkészítése és Küldöttgyűlés elé terjesztése,
o) az éves munkaterv és költségvetési terv elkészítése és Küldöttgyűlés elé terjesztése,
p) a tagszervezetek felszólítása szabályszerű működésre,
q) a tagszervezet tagsági jogainak ideiglenes felfüggesztése,
r) saját Ügyrendjének elkészítése, melyben az Elnökök Fóruma működésének rendjét is rögzíteni kell;
s) a Magyar Szekciót érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
t) előterjesztés a Küldöttgyűlés részére a tag kizárása, illetve a tagdíj meg nem fizetése miatti tagsági viszony felmondása ügyében;
u) előterjesztés az Elnökség tagjának visszahívására;
v) eseti bizottság létrehozása.
(2) Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, az arról készült dokumentációba a tagok a Magyar Szekció székhelyén, előzetes időpont egyeztetést követően betekinthetnek.
(3) Az Elnökség a tagszervezetek és a tagok részére köteles a Magyar Szekcióra vonatkozóan felvilágosítást adni és számukra a Magyar Szekció irataiba és nyilvántartásaiba, a Magyar Szekció székhelyén betekintést biztosítani. A felvilágosítás megadása titoktartási nyilatkozathoz köthető. Ennek hiányában a felvilágosítás megtagadható.
(4) Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább 14 nappal korábban értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az Elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
18. §
(1) Az Elnökség ülés tartása nélkül is hozhat határozatot, melyet az Elnök a határozat tervezetének az Elnökség tagjai részére történő írásban, igazolható módon, elektronikus úton történő megküldésével kezdeményezhet.
(2) Az Elnökség tagjai számára a tervezetet úgy kell megküldeni, hogy a kézhez vételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnök részére.
(3) A tervezetet akkor kell megküldöttnek tekinteni, ha az elektronikus úton feladott tervezetet tartalmazó levelet a tag elektronikus eszközén megnyitották és erről visszaigazolás érkezett.
(4) A megérkezett visszaigazolásokat ki kell nyomtatni és a tervezet eredeti példánya mellé kell csatolni.
(5) Ebben az esetben a határozathozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnök részére, amennyi az adott kérdés eldöntése esetében a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
(6) Elektronikus úton történő szavazás csak akkor kezdeményezhető, ha minden Elnökségi tag rendelkezik elektronikus elérhetőséggel, és annak címe az összes tag számára elérhető.
(7) Ha bármely Elnökségi tag az ülés megtartását kívánja, az Elnöknek az Elnökségi ülést össze kell hívnia.
(8) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi Elnökségi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli az Elnökségi tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
(9) Az elektronikus hírközlő eszköz felhasználásával meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha az Elnökség ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök aláírásával hitelesít.
19. §
Az Elnökség határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, vagy annak közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó)
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Magyar Szekció terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Magyar Szekciónak nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
20. §
(1) A Küldöttgyűlés a Magyar Szekció leköszönt elnökének tiszteletbeli elnöki címet adományozhat.
(2) A Magyar Szekció tiszteletbeli elnöke az Elnökség, az Elnökök Fóruma ülésein tanácskozási joggal, a Magyar Szekció rendes és rendkívüli Küldöttgyűlésein, saját jogán – amennyiben tagszervezete nem delegálja -, megfigyelőként részt vehet.
VIII. fejezet
Az Elnökök Fóruma
21. §
(1) Az Elnökök Fóruma a Magyar Szekció Elnökségének tanácsadó testülete.
(2) Tagjai az Elnökség tagjai és a tagszervezetek Elnökei.
(3) A Magyar Szekció egészére vonatkozó döntések előkészítésére, kiemelkedő események megvitatására, az Elnök szükség szerint hívja össze az Elnökök Fórumát, ahol az Elnöknek vagy valamelyik Alelnöknek mindig jelen kell lennie.
(4) Az Elnökök Fórumának összehívása az Elnök kötelessége, helyéről, idejéről és napirendjéről legalább 30 nappal az összehívás előtt az érintetteket írásban értesíteni kell.
(5) Az Elnökök Fóruma a Magyar Szekció működését érintő, az Elnökség által feltett kérdésekben javaslatot fogalmaz meg, és állást foglal.
(6) Az Elnökök Fóruma akkor fogalmaz meg javaslatot, illetve készít állásfoglalást, amennyiben a szavazati joggal rendelkező tagszervezetek elnökeinek több, mint kétharmada jelen van. A javaslat megfogalmazásában kizárólag a tagszervezetek elnökei vesznek részt.
(7) Az Elnökök Fóruma javaslatát figyelembe véve az Elnökség, a 16. § (6)-(9) bekezdése szerint hoz határozatot a kérdésben. Amennyiben az Elnökség nem ért egyet az Elnökök Fóruma javaslatával, a kérdést a következő rendes Küldöttgyűlés elé kell terjeszteni.
IX. fejezet
A Felügyelő Bizottság
22. §
(1)A Küldöttgyűlés 4 éves időtartamra, a tagszervezetek rendes tagjai közül választja a Felügyelő Bizottságot. A Felügyelő Bizottság feladata, hogy az Elnökségtől elkülönülten, a Küldöttgyűlésnek felelős szervként tevékenykedjen. A tagok újra választhatók. Az időközbeni – két tisztújító Küldöttgyűlés közötti – Felügyelő Bizottsági tisztségbetöltés esetén a Felügyelő Bizottsági tag mandátuma a következő tisztújító Küldöttgyűlésig tart.
(2)A Felügyelő Bizottság Elnökből és két további tagból áll. A Felügyelő Bizottság Elnökét a bizottság tagjai saját maguk közül többségi szavazással választják meg.
(3) A Felügyelő Bizottság tagsági jogviszonya az elfogadással jön létre.
(4) A Felügyelő Bizottság tagja az a jelen Alapszabály 28.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott, rendes tagi jogviszonnyal rendelkező tag lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(5) Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a 15. § (6) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a Magyar Szekció, vezető tisztségviselője.
(6) A Felügyelő Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő Bizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
(7) A Felügyelő Bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
(8) A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnésére a 15. § (7) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Felügyelő Bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Elnökhöz intézi.
(9) A Felügyelő Bizottság köteles a Küldöttgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. Ennek során különösen
a) ellenőrzi az Elnökség és a Magyar Szekció tevékenységét, gazdálkodását;
b) ellenőrzi a Magyar Szekció Alapszabálya, egyéb belső jogforrásai, a törvények, jogszabályok megtartásának rendjét;
c) véleményezi a Magyar Szekció költségvetését és az Elnökség beszámolóját;
d) az éves beszámoló elfogadása előtt véleményezi a Magyar Szekció adott tárgyévre vonatkozó gazdálkodását, valamint a Magyar Szekció pénzügyi helyzetét;
e) a Magyar Szekció tagszervezetétől érkező felkérés esetén tanácsadóként közreműködik a tagszervezetet érintő az a) - d) pontban meghatározott feladatok végrehajtásában.
(10) A Küldöttgyűlés csak a Felügyelő Bizottság véleményének előterjesztése után dönthet az Elnökség beszámolójáról.
(11) Tevékenysége során a Felügyelő Bizottság
a) a Magyar Szekció irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet;
b) azokból a Magyar Szekció költségére, szükség esetén másolatot igényelhet;
c) az Elnökségtől felvilágosítást kérhet, a Magyar Szekció kifizetési számláit, pénztárát, értékpapír állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja;
(12) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.
(13) A Felügyelő Bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.
(14) A Felügyelő Bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Magyar Szekciónak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek.
(15) A Felügyelő Bizottság tagjai
A Felügyelő Bizottság elnöke:
Név: International Police Association Magyar Szekció Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete
Székhely: H-9400 Sopron, Flandorffer Ignác utca 2. nevében eljáró természetes személy
Neve: Moravecz Imre Gyula
Lakóhelye: 9400 Sopron, Határőr utca 15.
A Felügyelő Bizottság tagjai:
Név: International Police Association Magyar Szekció Kalocsai Szervezete
Székhely: H-6300 Kalocsa, Kossuth Lajos u. 1. nevében eljáró természetes személy
Neve: Vörös János
Lakóhelye: H-6300 Kalocsa, Bátyai u. 39.
Név: International Police Association Magyar Szekció Jászszentandrási Szervezete
Székhely: H-5136 Jászszentandrás, Rákóczi út 94. nevében eljáró természetes személy
Neve: Sánta Ottó
Lakóhelye: H-3214 Atkár, Fő út 70/A.
23. §
(1) A Felügyelő Bizottság évente legalább kétszer ülésezik.
(2) A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti le. Az ülés összehívására szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés napirendi pontjait. A meghívást írásban 8 nappal az ülés előtt kell megküldeni a Felügyelő Bizottság tagjai részére, csatolva a napirendekhez meglévő iratanyagot is.
(3) A Felügyelő Bizottság ülései nem nyilvánosak.
(4) A Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést gyakorló szervet, ha az Elnökség vagy a Küldöttgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
(5) A Magyar Szekció valamennyi tagja és tisztségviselője köteles lehetőségeihez mérten elősegíteni a Felügyelő Bizottság munkáját és azt tevékenységének ellátásában nem akadályozhatják.
(6) A Felügyelő Bizottság köteles a Küldöttgyűlésnek feladatáról és tevékenységéről évente beszámolni.
X. fejezet
Eseti Bizottság(ok)
24. §
(1) Az Elnökség a Magyar Szekció tagszervezeteinek rendes tagjai közül választja az Eseti Bizottság(ok) tagjait a működés során felmerült etikai vétségek kivizsgálására.
(2) Az Eseti Bizottság(ok) Elnökből és két további tagból áll(nak). Az Eseti Bizottság Elnökét a bizottság tagjai saját maguk közül többségi szavazással választják meg.
(3)Az Eseti Bizottság tagsági jogviszonya az elfogadással jön létre.
(4)Az Eseti Bizottság tagja az a jelen Alapszabály 28.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott, rendes tagi jogviszonnyal rendelkező tag lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenységéhez szükséges körben nem korlátozták.
(5)Nem lehet az Eseti Bizottság tagja, akivel szemben a 15. § (6) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a Magyar Szekció vezető tisztségviselője.
(6)Az Eseti Bizottság tagjai az Eseti Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni.
(7)
(8)Az Eseti Bizottsági tagság megszűnésére a 15. § (7) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az Eseti Bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Elnökhöz intézi.
XI. fejezet
Az Eseti Bizottság eljárása és a tagszervezet kizárására irányuló eljárás szabályai
25. §
(1) Az Eseti Bizottság a Magyar Szekció tagszervezeteinek, a tagoknak – nem a tagszervezet belső tevékenységével kapcsolatos - a tagsági jogok és kötelezettségek teljesítése és teljesülése tárgyában, valamint az Alapszabályban foglaltak megvalósulásával összefüggő kérdésekben, jogszabályt, jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a Közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsítása esetén az Etikai Kódexben foglalt rendben, tényfeltáró vizsgálatot tart, illetve tarthat. Az Elnökség az Eseti Bizottság kijelöléséről és az eljárás megindításáról az érintetteket 5 napon belül, kirendelő határozat igazolt megküldésével értesíti.
(2)
(3)
(4)
(5)A Magyar Szekció valamennyi tagszervezete és a tagszervezetek tagjai kötelesek lehetőségeikhez mérten elősegíteni az Eseti Bizottság munkáját és azt tevékenységének ellátásában nem akadályozhatják.
(6)Az Eseti Bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.
(7) Az Eseti Bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.
(8) Az Eseti Bizottság a vizsgálat eredményéről pedig annak meghozatalát követő- 5 napon belül a Magyar Szekció Elnökségének tájékoztatásával egy időben, köteles az érintett tagszervezetet tájékoztatni.
(9)A vizsgálat eredménye alapján az Eseti Bizottság javaslatokat tehet, amelyeket – azok tartalmának megfelelően - az Elnökség, illetve az Elnökség és a Küldöttgyűlés is köteles megtárgyalni. Az Eseti Bizottság Ügyrendjét a Küldöttgyűlés által jóváhagyott Etikai Kódex tartalmazza.
(10)A tagszervezet kizárására irányuló előkészítő eljárás lefolytatását az Elnökség erre irányuló döntése alapján az Eseti Bizottság végzi. Kizárásra vonatkozó indítványt az Elnökségnél a Magyar Szekció bármely tagszervezete, illetve bármely tagszervezetének rendes tagja kezdeményezhet az okok pontos megjelölésével. A kezdeményezésről az Elnökség 8 munkanapon belül dönt. Kizárási előkészítő eljárás megindításáról az Elnökség saját észlelése alapján is határozhat.
(11)Nem vehet részt az etikai eljárásban az Eseti Bizottság tagjaként
a) az eljárás kezdeményezője,
b) az eljárásban meghallgatott személy,
c) az eljárás alá vont,
d) az eljárás alá vont tagszervezet tagja,
e) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
Helyére az Elnökség, tagjai közül egyszerű szótöbbséggel jelöl résztvevőt.
(12)Az előkészítő eljárást az Elnökség erre irányuló döntését követően 5 munkanapon belül el kell rendelni, melyről a tagszervezetet az elrendelő határozat megküldésével, írásban értesíteni kell.
(13)Az előkészítő eljárás lefolytatására az Eseti Bizottságnak 30 nap áll rendelkezésére, melyet egy esetben, az Eseti Bizottság Elnöke, a tagszervezet értesítésével egy időben 30 nappal meghosszabbíthat.
(14)Az előkészítő eljárás során biztosítani kell a tagszervezet képviselője számára, hogy védekezését előadhassa.
(15)Az előkészítő eljárás végén az Eseti Bizottság megállapításairól írásban tájékoztatja Elnökséget és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre.
Az Elnökség az Eseti Bizottság tájékoztatása alapján, amennyiben a tagszervezettel szemben kizárás alkalmazását látja indokoltnak, ezt írásban indítványozza a Küldöttgyűlés felé, és egyúttal - amennyiben a rendes Küldöttgyűlés időpontjáig még több mint 90 nap van hátra - intézkedik a rendkívüli Küldöttgyűlés összehívásáról és a 17.§ (1) bekezdés q) pontja alapján, tagszervezet tagsági jogainak a Küldöttgyűlés időpontjáig történő ideiglenes felfüggesztéséről. Az indítványról a tagszervezetet írásban értesíteni kell.
(16)A tagszervezet kizárásáról döntő Küldöttgyűlésen biztosítani kell, hogy a tagszervezet képviselője előadhassa védekezését, ennek érdekében a tagszervezetet a Küldöttgyűlés időpontjáról, helyéről, a védekezés előadásának lehetőségéről és arról, hogy a tagszervezet képviselőjének szabályszerű értesítés ellenére történő távolmaradása a döntés meghozatalának nem akadálya, írásban, tértivevényes postai úton értesíteni kell.
(17)A kizárásról szóló, a Küldöttgyűlésnek a 9.§ (9) bekezdésben meghatározott szavazati arányban meghozott - határozatának tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket, azok bizonyítékait, valamint a jogorvoslatról szóló tájékoztatást. A határozatot igazolható módon, annak meghozatalát követő 5 munkanapon belül kézbesíteni kell.
XII. fejezet
Az IPA Nemzeti Iroda
26. §
(1) A Magyar Szekció működésének biztosítása érdekében IPA Nemzeti Irodát működtethet. Az IPA Nemzeti Iroda (a továbbiakban: Iroda), amennyiben ilyen működik, a Szekció adminisztrációs és koordinációs központja, melynek működési rendjét az Elnökség Ügyrendje rögzíti.
(2) A Küldöttgyűlésekről jegyzőkönyvet, az Elnökség üléseiről, az Elnökök Fóruma üléseiről, a Felügyelő Bizottság üléseiről emlékeztetőt kell készíteni az egyes szervek Ügyrendjének megfelelően. Az elkészült dokumentumokat az Iroda tárolja, amennyiben a Szekció Irodát működtet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvános dokumentumokba és a Magyar Szekció működésével kapcsolatos nyilvános iratokba a tagok a Magyar Szekció székhelyén, előzetes időpont egyeztetést követően betekinthetnek.
(4) A betekintés igényét az Elnöknél kell írásban bejelenteni. A kérelem beérkezését követően 3 napon belül az Elnök kijelöli a betekintés időpontját, melynek kérelmező részéről történő elmulasztása az Elnöknek nem róható fel.
XIII. fejezet
A tagszervezetek és a tagsági viszony, jogok és kötelezettségek, a tagdíj
27. §
(1) A Magyar Szekció tagszervezete lehet az az egyesület, amely
a) elfogadja a Magyar Szekció Alapszabályát, és saját Alapszabályát ennek figyelembevételével alkotja meg, működése során ennek megfelelően tevékenykedik,
b) működése során folyamatosan szem előtt tartja az IPA Magyar Szekció erkölcsi értékeinek védelmét, jó hírnevének megőrzését, így különösen ügyel a tagszervezet külső társadalmi, gazdasági kapcsolatai során a tisztességes, az IPA nevet nem károsító magatartás tanúsítására,
c) elfogadja az IPA alapelveit, az IPA nemzetközi Alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el,
d) tagjai megfelelnek a 28.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott követelményeknek,
e) rendes tagjainak száma legalább 10 fő.
f) amelynek esetében a Magyar Szekció az IPA névhasználatához hozzájárult
g) amely egyesület Magyar Szekcióba történő felvételét a Küldöttgyűlés megszavazta
(2) A Magyar Szekció előzetes hozzájárulása nélkül a tagszervezet nem lehet tagja semmilyen más szervezetnek.
(3) A tagszervezet jogosult
a) önállóan, a saját Alapszabálya alapján működni, azonban Alapszabálya nem lehet ellentétes a Magyar Szekció Alapszabályával,
b) a tagsági viszonyának fennállása alatt az „IPA” mozaikszónak, illetve az „IPA Magyar Szekció” szókapcsolatnak saját nevében történő szerepeltetésére,
c) az éves tagdíj megállapítására, figyelemmel a Magyar Szekció által meghatározott tagdíjrészre,
d) tagsági jogait gyakorolni,
e) saját rendezvényt szervezni,
f) külföldi szervezetekkel kapcsolatot felvenni és fenntartani,
g) IPA házat működtetni,
h) Baráti Kört létrehozni az IPA Magyar Szekció Baráti Kör Szabályzatában foglaltak szerint.
(4) A tagszervezet köteles
a) a törvényszék bejegyzésével kapcsolatos iratokat, alapszabályát az Elnökség számára megküldeni,
b) tagfelvétel előtt, a jelölt teljes körű jogosultságát vizsgálni és ennek alapján dönteni,
c) a tagságról nyilvántartást vezetni és az adatokat a Magyar Szekció számára is eljuttatni,
d) a tagdíjfizetést elmulasztó tagot, írásban – akár elektronikus úton való megküldéssel – tájékoztatni a jogkövetkezményekről,
e) tagjait a Magyar Szekció útján tagsági igazolvánnyal ellátni,
f) köteles a tagja ellen lefolytatott etikai vizsgálat eredményét, valamint a tagjának kizárását a Magyar Szekciónak az eseményt követő 30 napon belül bejelenteni,
g) a tagok által befizetett tagdíj meghatározott részét a Magyar Szekcióhoz befizetni,
h) a nemzetközi és hazai adatszolgáltatáshoz szükséges információkat megadni,
i) nemzetközi kapcsolatairól, hivatalos külföldi programjairól és külföldi vendégek fogadásáról az Elnökséget tájékoztatni,
j) a tárgyévre vonatkozó programját, munkatervét és éves beszámolóját megküldeni.
k) A Magyar Szekciótól kapott támogatás felhasználásáról elszámolni.
(5) A tagszervezetek tagsági viszonya megszűnik
a) a tagszervezetnek a tagsági viszonyra vonatkozó, bármikor bejelenthető felmondásával, melynek szabályait a tagszervezet Alapszabálya állapítja meg,
b) a Magyar Szekció általi felmondással, amennyiben a tagsági viszony létesítésének alapkövetelményeként meghatározott feltételek tartósan megszűnnek, így különösen, ha a tagszervezet rendes tagjainak létszáma tartósan 10 fő alá csökken,
c) a Magyar Szekció általi felmondással, a Magyar Szekció felé teljesítendő tárgyévi tagdíjrész-fizetési kötelezettség elmulasztása esetén,
d) kizárással.
(6) Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az Elnökség, írásban, 3 hónapos határidő tűzésével felszólítja a késedelemben levő tagszervezetet mulasztásának pótlására. Amennyiben a tagszervezet a felszólításnak határidőre nem tesz eleget, az Elnökség javaslatot tesz a Küldöttgyűlés felé a tagság megszüntetésére és a javaslat tényét, valamint indokát a Magyar Szekció honlapján közzéteszi. A Küldöttgyűlés, amennyiben a késedelem a Küldöttgyűlés idején még fennáll, a többi tagszervezet tájékoztatása mellett a tagszervezet Szekción belüli jogviszonyát felmondja.
(7) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a Magyar Szekcióban fennálló tagságát a Küldöttgyűlés felmondja.
(8) Kizárással szűnik meg a tagszervezet tagsági viszonya, amennyiben
a) súlyosan vét az IPA Nemzetközi Alapszabálya, illetve a Magyar Szekció alapszabálya vagy egyéb szabályzata ellen, így különösen, ha megsérti az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt alapelveket; ha az alapszabályban foglaltakat jogtalan előny elérése érdekében ismételten és súlyosan sérti meg;
b) ha jogszabállyal, vagy saját alapszabályával, ellentétes tevékenységével ismételten és súlyosan veszélyezteti az IPA alapelveinek és célkitűzéseinek megvalósítását,
c) külső társadalmi, gazdasági kapcsolatai során mutatott tevékenysége, működése, ismételten és súlyosan veszélyezteti az IPA Nemzetközi Szervezete, illetve az IPA Magyar Szekció erkölcsi értékeinek védelmét, jó hírnevének megőrzését.
(9) Tagszervezet kizárásról az Elnökség által kijelölt Eseti Bizottság vizsgálatát követően az Elnökség javaslata alapján a Küldöttgyűlés dönt.
(10) A kizárt tagszervezet tagsági viszonya a Küldöttgyűlés kizáró határozatának jogerőre emelkedése napján, vagy bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a Küldöttgyűlés által hozott kizáró határozatot helybenhagyja - a Küldöttgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg.
28. §
(1) A tagszervezeteknek rendes tagjai és tiszteletbeli tagjai (továbbiakban együtt: tag) lehetnek.
(2) A tagszervezetek rendes tagja lehet az a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgárságú, vagy Magyarországon állandó jelleggel letelepedett személy,
a) akit a Szekció Alapszabálya, vagy a Nemzetközi Szabályzat erre vonatkozó rendelkezése a tagsági viszonyra való jogosultság vonatkozásában a „rendőrség állományába tartozónak tekint”;
b) aki az IPA nemzetközi szabályait, a Szekció Alapszabályát és a tagszervezet Alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek fogadja el;
c) az IPA, a Szekció és a tagszervezet céljainak elérése érdekében tenni akar;
d) vállalja a megállapított tagdíj megfizetését.
(3) Ennek megfelelően a tagszervezetek rendes tagja lehet
a) a rendőrség hivatásos állományú tagja, rendvédelmi igazgatási alkalmazottja és munkavállalói;
b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) állományába tartozó pénzügyőrök, a NAV Vám- és Pénzügyőri Szakmai Elnökhelyettesének felügyelete alá tartozó szervezeti elemek, valamint a NAV Bűnügyi Főigazgatóság és szerveinek kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói;
c) a NAV állományának – b) pontban nem említett – tagjai közül azok, akik 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség köztisztviselői, közalkalmazotti állományába tartoztak és 2010. évben érvényes IPA tagsággal rendelkeztek;
d) a büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagja, rendvédelmi igazgatási alkalmazottja és munkavállalói;
e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, rendvédelmi igazgatási alkalmazottja és munkavállalói;
f) a hivatásos katasztrófavédelemi szervezet hivatásos állományú tagja, rendvédelmi igazgatási alkalmazottja és munkavállalói;
g) az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, rendvédelmi igazgatási alkalmazottja és munkavállalói;
h) az a) - g) pontok alá tartozók, illetve a jogelőd hivatásos köztisztségviselői, kormánytisztségviselői, kormányzati ügykezelői, közalkalmazottjai közül nyugállományba került személyek;
i) a határőrség állományából nyugállományba került személyek;
j) az IPA Magyar Szekció és az egyes tagszervezetek alapító tagjai;
k) a rendészeti szakgimnáziumok tanulói;
l) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának hivatásos állományú tagja, illetve a kar hallgatója;
m) aki a rendes tagi jogviszonyt megalapozó legalább 10 évet eltöltött valamely szervnél, amelynek dolgozója tag lehet, és ezen idő alatt valamelyik tagszervezet tagja volt, továbbá, a tagságra feljogosító szervezettel fennálló munkaviszonya nem fegyelmi okból, vagy méltatlanság címén szűnt meg;
n) a Magyarországon, illetve az Európai Unión belül működő vagy más nemzetközi rendvédelmi szervezeteknél dolgozók, akik korában már IPA tagsággal rendelkeztek.
(4) A tagszervezet rendes tagja, a tagszervezet alapszabályában foglaltakon túlmenően, jogosult
a) a tagsági jogait a Magyar Szekció keretében is gyakorolni,
b) a Magyar Szekció valamennyi tagszervezete nyilvános rendezvényein részt venni, eszközeit, kedvezményeit igénybe venni,
c) a Magyar Szekció eszközeit és kedvezményeit igénybe venni,
d) a tagsági viszonyt kifejező igazolvány és jelképek használatára, jelen Alapszabályban meghatározott szabályok szerint,
e) más tagszervezetbe átlépni.
(5) A tagszervezet rendes tagja, a tagszervezet alapszabályában foglaltakon túlmenően, köteles
a) a tagszervezet felé tagsági díjat fizetni,
b) a Magyar Szekció céljainak elérését tevékenyen elősegíteni,
c) tartózkodni az olyan cselekedetektől, melyek az IPA jó hírnevét, tekintélyét csorbítják,
d) a Magyar Szekcióhoz fűződő kötelezettségeit teljesíteni,
e) betartani az Alapszabályban és a reá vonatkozó határozatokban foglaltakat,
f) a tagsági viszony megszűnése esetén a tagsági igazolványát és gépkocsi emblémáját a Magyar Szekciónak visszaszolgáltatni.
(6) A tagszervezetek tiszteletbeli tagja lehet - az IPA Nemzetközi Alapszabály és a Nemzetközi Szabályzat vonatkozó rendelkezései által meghatározott személy, akit a tagszervezet tagsága tiszteletbeli tagnak megválaszt. Ennek megfelelően tiszteletbeli tag lehet
a) egy másik ország (3) bekezdés a) b) d) e) f) g) pontjában meghatározottnak megfelelő szervezetének fenti pontokban meghatározott jogállású tagja, ha az adott országban még nem működik IPA Szekció;
b) egy másik ország a) pontban felsorolt szervezetekbe nem tartozó, határőrizeti szervezetének előzőekben meghatározott jogállású tagja, ha az adott országban még nem működik IPA Szekció;
c) a (3) bekezdésben és a (6) bekezdés a) és b) pontban meghatározott tag halála esetén az özvegye;
d) a (3) bekezdés a)-g) pontok alá tartozó szerveztek hivatalos tiszteletbeli tagjai;
(7) A tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya a (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, valamint a (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyek özvegye esetében legfeljebb az adott ország IPA Szekciójának megalakulásáig tartható fenn.
(8) A tagszervezet tiszteletbeli tagja a tagszervezet szerveibe nem választhat és nem választható, a tagszervezeti szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt.
(9) Egyebekben a tiszteletbeli tag, a tagszervezet alapszabályában foglaltakon túlmenően, jogosult
a) a Magyar Szekció valamennyi tagszervezete rendezvényén részt venni, eszközeit, kedvezményeit igénybe venni,
b) a Magyar Szekció eszközeit és kedvezményeit igénybe venni
c) a tagsági viszonyát kifejező igazolvány és jelképek használatára, jelen Alapszabályban meghatározott szabályok szerint,
d) más tagszervezetbe átlépni.
(10) A tagszervezet tiszteletbeli tagja, a tagszervezet alapszabályában meghatározottakon túlmenően, köteles
a) a tagszervezet felé tagsági díjat fizetni,
b) a Magyar Szekció céljainak elérését a (8) bekezdésben foglalt kivételekkel tevékenyen elősegíteni,
c) tartózkodni az olyan cselekedetektől, melyek az IPA jó hírnevét, tekintélyét csorbítják,
d) a Magyar Szekcióhoz fűződő kötelezettségeit teljesíteni,
e) betartani az Alapszabályban és a reá vonatkozó határozatokban foglaltakat,
f) a tagsági viszony megszűnése esetén a tagsági igazolványát és gépkocsi emblémáját a Magyar Szekciónak visszaszolgáltatni.
(11) A tagszervezet tagjainak további jogait és kötelességeit a tagszervezetek Alapszabálya tartalmazza.
(12) A tagsági viszonyt a Magyar Szekció által központilag kibocsátott, de a Magyar Szekcióval szerződéses jogviszonyban álló gyártó által készített, tárgyévre vonatkozó tagsági kártya bizonyítja. A kizárólag a tagok számára biztosított gépkocsi matricák ugyancsak évente, a tagsági kártyával megegyező színben, központilag a Magyar Szekcióval szerződéses jogviszonyban álló gyártó által kerülnek kibocsátásra.
(13) Nem lehet tagja egyik tagszervezetnek sem, akit valamely tagszervezet már korábban kizárt.
(14) A tagszervezetek a Magyar Szekció külön szabályzata alapján a tagszervezet támogatása érdekében a tagszervezet mellett Baráti Kört működtethetnek, azonban a Baráti Kör tagjai nem tagjai a tagszervezetnek.
(15) A tagszervezetek az általuk szervezett Baráti Körbe tartozókat, az e tényt igazoló, kizárólag a Magyar Szekció által, a tagszervezetek költségén, kiállított igazolvánnyal láthatják el, mely IPA tagsággal kapcsolatos jogok gyakorlására nem jogosít. A (12) bekezdésben meghatározott gépkocsik matricák a Baráti Kör tagok részére nem biztosíthatók.
(16) A Baráti Körbe tartozó támogatók számára kiadott igazolványokra vonatkozó előírások tagszervezet részéről történő megszegése alkalmas a kibocsátást kérő tagszervezet elnökével szemben etikai vétség megállapítására és vele az etikai vétség esetén alkalmazható szankciók kiszabására.
(17) A Baráti Körbe tartozó támogatók számára kiadott igazolvánnyal kapcsolatos előírások támogató általi megsértése esetén, a támogatóval fennálló kapcsolatát a tagszervezet köteles megszüntetni, és azt a későbbiekben nem újíthatja fel.
(18) A (12) bekezdésben meghatározott tagsági kártya érvényességének lejártáig a Magyar Szekció tulajdona. A baráti körhöz tartozást igazoló igazolvány tulajdonjogának kérdését a tagszervezetek maguk szabályozzák.
29. §
A 22. § (3) bekezdésében meghatározott állandó jelleggel Magyarországra települt, és az ugyanezen bekezdésben felsorolt feltételeknek megfelelő személyt, akik nem tagja az IPA-nak, azonban anyaországában működik IPA Szekció, csak akkor lehet felvenni, ha hitelt érdemlően bizonyítja, hogy az anyaországban megfelel az ott érvényes tagsági feltételeknek. Ha már tagja az IPA-nak, megtarthatja az anyaországi tagsági viszonyát, vagy átléphet a Magyar Szekció valamelyik tagszervezetébe.
30. §
(1) A tagszervezetek a Magyar Szekció felé tagdíj hozzájárulást fizetnek, melynek mértéke, évente, a tárgyévet megelőző év december 31.-én tagsági viszonnyal rendelkező tagok után számított, a mindenkori, a tárgyévet megelőző évben érvényes, rendészeti havi illetményalap mértékének 5,5%-a.
(2) A tagdíj hozzájárulás mértékét a tárgyévet megelőző évben a Küldöttgyűlés, az (1) bekezdésben meghatározott szabályok szerint, a Küldöttgyűlés megtartásának évében érvényes rendészeti illetményalapot figyelembe véve határozza meg, oly módon, hogy a magyarországi fizetőeszközben meghatározott összeg a kerekítés általános szabályai szerint 100 Ft-ra kerekítve kerül meghatározásra.
(3) Az összeget a tagszervezet köteles, egy összegben a Magyar Szekció részére tárgyév április 01-ig átutalni. Az a tagszervezet, amely az átutalást a megadott határidőig, önhibájából nem teljesíti, kizárja magát az adott évi rendezvénytámogatási pályázaton való részvételből, illetve a nemzetközi eseményeken a Magyar Szekció pénzügyi támogatásával történő részvételből.
Ez év közben belépő tagok is a teljes éves tagdíjbefizetésre kötelesek.
(4) A tagszervezet tárgyévet megelőző év december 31.-ig gondoskodik a tárgyévet megelőző évben tagsági viszonnyal rendelkező és azt megújítani szándékozó, (2) bekezdésben jelzett tagjai számára a 27.§ (4) bekezdés e) pontjában és a 28.§ (12) bekezdésében meghatározott tagsági igazolványnak a Magyar Szekció Elnökségétől történő megigényléséről.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott időpontot követően igazolvány igénylése kizárólag az IPA tagsági jogviszonyt újonnan létesítők és azok számára lehetséges, akik a tárgyévet megelőző évben nem rendelkeztek tagsági igazolvánnyal.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott számú, a 28. §. (12) bekezdés szerinti tagsági kártyák és gépkocsi matricák előállításának költségét a tagszervezetek a tárgyév április 01. napjáig a Magyar Szekcióval szerződésben álló gyártó felé. Az (5) bekezdésben meghatározott új tagok igazolványának gyártási költségeit a megrendeléssel egy időben kell átutalni. A 28. § (15) bekezdésében meghatározott Baráti Körhöz tartozást igazoló igazolványok előállításának költségeit a tagszervezetek közvetlenül, a Magyar Szekcióval szerződésben álló gyártó felé rendezik.
31. §
(1) A Magyar Szekció és a tagszervezetek kötelesek az adatvédelmi előírások betartásával tagjaikról nyilvántartást vezetni.
(2) Az adatkezelés kiterjed az IPA által nemzetközileg előírt személyi adatokra és a szervezet működéséhez szükséges adatokra. A változást a tagoknak saját szervezetüknél kell bejelenteniük.
(3) Átigazolás esetén a tagnyilvántartó lapot az előző tagszervezet megküldi annak a tagszervezetnek, ahová a tag átigazolását kérte. Átigazolását a tag szóban vagy írásban kérheti.
XIV. fejezet
A Magyar Szekció képviselete
32. §.
(1) A Magyar Szekciót az Elnök, akadályoztatása esetén az Általános Alelnök a bankszámla feletti rendelkezési jogra is kiterjedően, önállóan jegyzi, képviseli. A Kincstárnok az Elnök, az Elnök akadályoztatása esetén az Általános Alelnök előzetes engedélye alapján önállóan utalványozhat.
(2) A Magyar Szekció nevében és terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződést, illetőleg jognyilatkozatot az Elnök, az Elnök akadályoztatása esetén az Általános Alelnök írhat alá.
(3)A Magyar Szekció jegyzése akként történik, hogy az előírt, előnyomott vagy előre nyomtatott név fölé az Elnök vagy az Általános Alelnök a nevét aláírja.
XV. fejezet
A Magyar Szekció gazdálkodása
33. §
(1) A Magyar Szekció nonprofit szervezet, mely vállalkozási tevékenységet csak céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.
(2) A vállalkozási tevékenység nem lehet profitorientált, az valamely kifejezett, Alapszabályban meghatározott, cél elérése érdekében végezhető.
(3) A Magyar Szekció vagyona a gazdálkodási szabályzat szerint használható fel.
(4) A Magyar Szekció gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
(5) A Kincstárnok minden naptári évet követően, december 31-i zárással elkészíti a pénzügyi beszámolót, melyet elfogadás céljából a rendes Küldöttgyűlés elé terjeszt, amely annak elfogadásáról az általános szabályok alapján dönt.
(6) A Magyar Szekció befektetési tevékenységet nem folytat, kivéve a tartósan felhasználni nem kívánt pénzeszközök kamatoztatási célú lekötését.
(7) A Magyar Szekció bevételei
a) a tagszervezetek által befizetett tagdíj,
b) az állami és társadalmi szervezetek támogatása,
c) a természetes és jogi személyek támogatása,
d) az önkormányzati támogatás,
e) a pályázati úton elnyert támogatások,
f) a takarékbetétekből, értékpapírokból származó kamat-, osztalék-, illetve árfolyamnyereség,
g) a rendezvények bevételei,
h) a vállalkozási bevételek,
i) az egyéb bevételek.
(8) A Magyar Szekció éves költségvetés alapján gazdálkodik.
(9) A tagszervezet tagsági viszonyának megszűnése esetén a tagszervezetet a Magyar Szekció vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
(10) A Magyar Szekció működéséhez történt hozzájárulás és támogatás, a befizetett tagdíj nem követelhető vissza.
XVI. fejezet
Az IPA jelképeinek használata
34. §
(1) A tagszervezet tagja jogosult
a) az IPA, illetve az IPA Magyar Szekció címerét, egyéb jelképeit (továbbiakban: jelképek) névjegyén, IPA tagsági viszonyával összefüggő levelezésének fejlécében kulturált, nem kirívó formában alkalmazni,
b) az IPA Magyar Szekció által kibocsátott gépkocsi-matricát az általa használt járművön rendeltetés szerű módon elhelyezni,
c) a jelképeket ábrázoló kitűzőt viselni.
(2) A tagszervezet jogosult
(3)
a) a jelképeket levelezésének fejlécében kulturált, nem kirívó formában alkalmazni,
b) a jelképeket rendezvényein használni,
c) a jelképeket reprezentációs és promóciós kiadványaiban, ajándéktárgyain elhelyezni.
(4) A jelképeknek a fentiektől eltérő használata a Magyar Szekció előzetes, írásos engedélye alapján lehetséges.
(5) A jelképek (1) és (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő, illetve a (3) bekezdésben meghatározott engedély hiányában történő használata esetén a Magyar Szekció Elnöksége köteles megtenni a jelképek védelme érdekében szükséges jogi intézkedéseket.
XVII. fejezet
A Magyar Szekció elismerései
35. §
(1) A Magyar Szekció érdekében végzett kiemelkedő munkáért az Elnökség elismerést adományozhat.
(2) A Küldöttgyűlésen évente, legfeljebb 10 darab IPA Kiváló Munkáért Emlékérem átadására kerül sor, a tagszervezetek javaslatára, az Elnökség döntése alapján. Az érmek beszerzéséről a Kincstárnok, a Magyar Szekció költségvetése terhére gondoskodik.
(3) A tagszervezetek éves értékelésükben megjelölhetnek 1 fő, olyan – legalább 5 éves folyamatos tagsággal rendelkező – IPA tagot, aki a megelőző években sokat tett a tagszervezet sikeres működéséért. Az Elnökség saját maga is tehet javaslatot, a tagszervezeti javaslatokon felül, 1 fő elismerésben részesítésére, aki ugyancsak legalább 5 éves folyamatos tagsággal rendelkezik és a Magyar Szekció egészért végzett munkája alapján vált érdemessé az Emlékéremre. Ezen javaslatok alapján az Elnökség dönt az Emlékérmek adományozásáról.
(4) A Küldöttgyűlésen évente, legfeljebb három darab IPA Kiváló Tagszervezet Emlékérem átadására kerülhet sor, az Elnökség döntése alapján. Az érmek beszerzéséről a Kincstárnok, a Magyar Szekció költségvetése terhére gondoskodik. Az Emlékérem évente történő kiadása nem kötelező.
(5) A Küldöttgyűlésen a tagszervezetek és az Elnökség javaslatai alapján, a tagszervezetek külső támogatóit (jogi- és magánszemélyek) illetve a Magyar Szekció munkájának egészét támogatókat a Magyar Szekció IPA Aranydiploma elismerésben részesítheti. Az aranydiploma beszerzéséről a Kincstárnok gondoskodik, a javaslatot tevő tagszervezet költségvetése terhére. A Magyar Szekció nevében évente, tagszervezetenként legfeljebb 2 db, az Elnökség saját kezdeményezése alapján pedig további 1 db Aranydiploma adható át.
XVIII. fejezet
A Magyar Szekció felelőssége
36. §
(1) A Magyar Szekció tartozásaiért saját, teljes vagyonával felel.
(2) A tagszervezetek felelőssége a Magyar Szekcióval szemben a tagdíj befizetésére terjed ki, ezt meghaladóan a tagszervezetek a Magyar Szekció kötelezettségeiért és tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(3) A Magyar Szekció a tagszervezetek kötelezettségeiért és tartozásaiért nem felel.
(4) Ha a tagszervezet az (2) bekezdésben jelzett, korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a Magyar Szekcióval szemben kielégítetlen követelések keletkeznek, e tartozásokért a tagszervezet korlátlanul köteles helytállni.
(5) Az Elnökség tagjai, tevékenységük során a Magyar Szekciónak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek.
XIX. fejezet
A Magyar Szekció megszűnése
37. §
(1) A Magyar Szekció megszűnik, ha
a) a Küldöttgyűlés egy másik civil szervezettel történő egyesülését kimondja;
b) a Küldöttgyűlés a megszűnéséről határoz;
c) a bíróság feloszlatja;
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését;
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti;
és a Magyar Szekciót a bírósági nyilvántartásból törlik.
(2) A Magyar Szekció megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
(3) A Magyar Szekció más jellegű jogi személlyé nem alakulhat át és azzal nem egyesülhet.
(4) A Magyar Szekció jogutód nélküli megszűnése után az Elnökség tagjaival szemben, e minőségükben, a Magyar Szekciónak okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az Magyar Szekció törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tagszervezet vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
(5) Ha a Magyar Szekció jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Elnökség tagjaival szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha az Elnökség tagjai a Magyar Szekció fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vették figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
(6) A Magyar Szekció megszűnését megelőző két évben Elnökségi tagként tevékenykedő személyek a Magyar Szekció megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni a Magyar Szekció hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket a Magyar Szekció vagyona vagy a tagdíj -fizetésével hátralékban levő tagszervezetek általános szabályok szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.
(7) A Magyar Szekció jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyonról, amennyiben arról a Küldöttgyűlés nem rendelkezett, illetve a jogutód nélküli megszűnést nem a Küldöttgyűlés mondta ki, a nyilvántartó törvényszék rendelkezik.
(8) A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
XX. fejezet
Záró rendelkezések
38. §
(1)A Magyar Szekció tevékenysége nyilvános, arról a Magyar Szekció szervei és tisztségviselői kötelesek az érdeklődőknek felvilágosítást adni, illetve a Magyar Szekció nyilvános irataiba történő betekintést meghatározott rendben lehetővé tenni.
(2) A Magyar Szekció nyilvános iratai
a) az Alapszabály,
b) az Etikai Szabályzat,
c) a Gazdálkodási Szabályzat,
d) a Felügyelő Bizottság Ügyrendje,
e) az Elnökség Ügyrendje,
f) a Küldöttgyűlés nem személyi kérdéseket érintő határozatai,
g) az Elnökség nem személyi kérdéseket érintő döntései,
h) a nyilvános rendezvények felhívásai, kiírásai és programjainak leírásai.
(3)A felvilágosítás kérési és betekintési jog gyakorlására az Irodán van lehetőség.
(4) Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) A Magyar Szekció Küldöttgyűlése 2023. május 12. napján meghozott küldöttgyűlési határozatával az Alapszabály módosítását, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály formájában elfogadta.
(6) Az Alapszabály az elfogadás napján hatályba lépett, azzal, hogy a 30. § (1) bekezdése 2024. január 1. napjától hatályos.