Az
IPA Magyar Szekció Tagszervezeteinek Szövetsége
SZÁMVITELI POLITIKÁJA
1. A számviteli politika célja:
A szabályzat célja olyan számviteli elvek, szabályok, módszerek és eljárások meghatározása, amelyek megfelelnek a hatályos szabályozásnak, elősegítik, biztosítják a Szövetség működéséhez szükséges feladatok végrehajtását, és egységes, szabályozott keretet biztosítanak a Szövetség forrásaival történő gazdálkodáshoz. Ezzel egyidejűleg alkalmas arra, hogy megbízható és valós információkkal támogassa a pénzügyi, gazdasági döntések meghozatalát, az érintettek tájékoztatását, és a Szövetség adottságainak, működésének sajátosságait figyelembe véve alapozza meg a számviteli törvényben meghatározottak végrehajtásához szükséges módszereket, eljárásokat.
A Szövetség számviteli politikáját
● a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban számviteli törvény vagy Sztv.),
● az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, továbbá a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Ectv.),
● a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet),
● a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján készítettük el.
2. Azonosító adatok, általános rész:
Név: IPA MAGYAR SZEKCIÓ TAGSZERVEZTEINEK SZÖVETSÉGE a Szabályzatban a továbbiakban: Szekció)
Cím: 1139 Budapest XIII. Teve u. 4-6.
Levelezési cím: 1557 Budapest, Pf. 12.
Nyilvántartási szám: 01-02-0003198
Adószám: 19661184-1-41
A Szekció szervei:
• Küldöttgyűlés;
• Elnökség;
• Felügyelő Bizottság;
• Eseti Bizottság(ok).
Ügyvezető és képviseleti szerve: Elnökség.
Elnökség tagjai:
• Elnök;
• Általános Alelnök;
• Nemzetközi Alelnök;
• Főtitkár;
• Kincstárnok.
A Szekció célja: A Szekció a „Servo per Amikeco” (Barátsággal szolgálni) nemzetközi jelmondat jegyében támogatja, és tevékenyen segíti az időszerű biztonságpolitikai célkitűzésekkel, a közrenddel és a közbiztonsággal, a közlekedés biztonságával továbbá a bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását. Tevékenysége során hozzájárul a világbéke fenntartásához és a népek közötti megértés elősegítéséhez, támogatja a tagok gyermekeinek csereprogramjait, és a fiatalok nemzetközi találkozóit, elősegíti a toleranciát az emberek között és a rendőri rendvédelmi munka jobb megértését, törekszik a lakosság és a rendvédelmi szervezetek, valamint a rendőrség és a civil szervezetek közötti együttműködés javítására, elősegíti az IPA tagok valamint a rendészeti dolgozók rekreációjának, pihenésének megvalósulását. Sport- és kulturális, valamint tudományos rendezvények szervezésével, illetve az azokon való részvétellel segíti az IPA nemzetközi szervezete céljainak elérését,
Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az alakuló, illetve megszűnő civil szervezetet. A mérleg fordulónapja − a megszűnést kivéve – a tárgyév decemberének 31. napja
4. A beszámoló készítésének időpontja:
Az üzleti év mérleg-fordulónapja és a letétbe helyezés időpontja között úgy kell meghatározni a beszámoló készítésének időpontját, hogy a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehessen végezni.
A beszámoló készítésének határideje az üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napja.
5. Könyvvizsgálat, letétbe helyezés és közzététel:
Könyvvizsgálat
A Szövetségnek nincs könyvvizsgálati kötelezettsége, azt saját elhatározásból sem választja.
Letétbe helyezés és közzététel
A Szövetség a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját és közhasznossági mellékletét - az adott üzleti év mérlegforduló-napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezi, közzéteszi. A letétbe helyezési és közzétételi kötelezettséget az Országos Bírósági Hivatal részére történő megküldéssel teljesíti.
Közzététel helye: g Országos Bírósági Hivatal, 1055 Budapest, Szalay u. 16.
Tekintettel arra, hogy a Szövetség sem jogszabályból adódóan, sem saját döntése alapján beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatja felül, így a beszámolót a „Közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva” szöveggel látja el.
6. A könyvvezetés módja:
A civil szervezet könyvvezetése − a beszámolási kötelezettség függvényében - egyszeres könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történik.
7. A költségelszámolás választott módszere:
A költségeket pénztárkönyvben könyveljük.
8. A könyvvezetést végzők
A könyvvezetést szerződésben rögzített feltételek szerint, a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel rendelkező vállalkozás, vállalkozó végzi.
Neve:H-2005 Betéti Társaság
Címe:1064 Budapest, Podmaniczky utca 65.
Egyéb azonosítója:(adószáma:24629027-2-42, cégjegyzékszám:01-06-790782
9. A főkönyvi könyveléshez, az analitikus nyilvántartások vezetéséhez és az ezekhez kapcsolódó egyéb adatfeldolgozásokhoz alkalmazott szoftverek
RLB 60 pénztárgép könyvelő program
10. A beszámoló formája:
A Szövetség egyszeres könyvvitel vezet, egyszerűsített beszámolót készít.
11. A mérlegre vonatkozó információk:
A Szövetség – mint egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezet - saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban] tevődik össze.
A mérleg tagolására vonatkozóan a a Rendelet 1. számú „Az egyszerűsített beszámoló mérlegének előírt tagolása az egyéb szervezetnél” mellékletben foglaltak a mérvadók.
12. Az eredmény megállapításának módja és az eredmény kimutatásának formája
A Szövetség – mint egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezet - a pénzügyileg rendezett bevételeit tagdíjak, alapítótól kapott befizetések, kapott támogatások, valamint egyéb bevételek, illetve pénzbevételt nem jelentő bevételek csoportosításban mutatja be.
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének megállapítására az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként -összköltség eljárással - kerül sor.
13. A beszámoló tagolása
A mérleg és az eredménykimutatás a Rendelet szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett.
14. A mérleg tagolása
A mérleg, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett, az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel.
15. Az eredménykimutatás tagolása
Az eredménykimutatás, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett, az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel.
16. Számviteli alapelvek
A könyvvezetés során, valamint a beszámoló elkészítésekor a Szövetség az alábbi alapelvek érvényesülnek:
I. Általános alapelv
1. A vállalkozás folytatásának elve
A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani a működését, folytatni tudja a tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése, vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.
II. Tartalmi alapelvek
2. Teljesség elve
A gazdálkodónak könyvelnie kell minden olyan gazdasági eseményt, amely az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatással van a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, és a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.
3. Valódiság elve
A könyvekben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Az értékelésük meg kell hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.
4. Óvatosság elve
Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével vehető figyelembe az előrelátható kockázat és feltételezhető veszteség akkor is, ha az a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékvesztéseket és az értékcsökkenéseket el kell számolni, függetlenül attól, hogy a tárgyév eredménye nyereség vagy veszteség.
5. Összemérés elve
Az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit, és a bevételeknek megfelelő költségeket (ráfordításokat) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni amikor gazdaságilag felmerültek.
6. A tartalom elsődlegessége a formával szemben
A beszámolóban és azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.
III. Tartalomra ható kiegészítő alapelvek
7. Egyedi értékelés elve
Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni, és a nyilvántartásokban azokat egyedileg értékelni. Az egyedi értékelés sajátosan érvényesül az olyan eszközök vonatkozásában, amelyek azonos paraméterekkel rendelkeznek, különböző időpontban szereztük be, csoportosan tartjuk nyilván. Értékelésük átlagos beszerzési áron, vagy FIFO módszerrel történik. sági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.
8. Bruttó elszámolás elve
A bevételek és a költségek (ráfordítások) illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók.
9. Időbeli elhatárolás elve
Az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és a elszámolási időszak között megoszlik.
10. Lényegesség elve
Lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, felhasználó szervezet döntéseit.
11. Költség-haszon összevetésének elve
A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel.
IV. Formai alapelvek
12. Világosság elve
A könyvvezetést, és a beszámolót áttekinthető, érthető a törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.
13. Folytonosság elve
A naptári év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.
14. Következetesség elve
A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.
17. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok:
A számviteli politika keretében önálló szabályzatként – a Gazdálkodási Szabályzat részeként - kerül elkészítésre:
• az eszközök és a források értékelési szabályzata,
• az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata,
• az eszközök és a források selejtezési szabályzata,
• a pénzkezelési szabályzat.
18. Záró rendelkezések:
Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.
A Szabályzat felülvizsgálatát és aktualizálását a jogszabályi változások függvényében, de legalább évente el kell végezni.
A Szabályzatban foglaltakat - tekintettel, de nem kizárólagosan a változásokra – az érintett személyekkel ismertetni kell.
A Szabályzatot az Elnökség 2024. 04. 05. napján elfogadta, az abban foglaltakat kihirdetésének napjától alkalmazni kell.